Cop-Cop

Hóesésben rohantam haza, majd ki Arcival videót csinálni a téli DD felhívásra. Persze a kamera megint megmakacsolta magát és a HD felbontású videó felvétel közepén lefagyott... na meg az az anyag el is veszett. Pedig ott legalább látszott, hogy mennyire élvezi a havat. :/ Lettek még videók, olyan is, ahol a lehulló, nagyobb hópehely-csoportokat ugorva kapja el :D

Közben gyakoroltuk tovább a Cop-Cop-ot, az elején nem igazán esett le neki, hogy azt kérem. Parancsszóig tegnap és ma sem jutottunk el, szóval viszonylagosan érthető is. Aztán leesett neki, hogy azért állok olyan csámpásan, hogy rá kéne talán állni a lábamra. Párszor egyből két lábbal rámancsolt, kapott jó sok kaját, meg egy botot dobáltam neki. Komolyan, jobb jutalom az neki, mint a kaja perpill :D Mostantól a fél erdőt a zsebembe fogom dugni gyakorlás előtt :)

Potyogott a hó egy kicsikét. 2012 első hava :D

Nem tudom, hogy lelőjem-e, hogy mi lesz a kűrünk témája, mert úgy néz ki, hogy most tényleg, tuti biztosra kiválasztottam a zenét is. Nem is hosszú, nem is rövid, nem túl pörgős, de mégis. Ha valakit érdekel, akkor írjon kommentet, talán megmutatom itt a blogban a tervezetet is, amit már tavaly szeptember óta próbálok megcsinálni. Csak akkor még más volt a zene :D Mennyit hajtottam a jelmez után O_O Pedig az ember azt gondolná, hogy hasonló dolgok mindenhol vannak, erre a város turkáló közül egy eldugottban találtam meg a szükséges ruhákat.
Boldogság van! :D

*

Na jó, nem bírom, meg kell osztanom veletek a boldogságom :D Linkelem a zenénket, amiből ki is derül a kűr témája. Egyszerű, de nagyszerű, sokan feldolgozták, de mindig más és élvezhető. Szerintem.



Karib-tenger kutyájaaaaaaaa! *___* Arcus megkapja a metálmotoros kendőmet gyakorláshoz :D

Kűr

Kezd összeállni maga a történet. Már csak pár kelléket kell beszereznem, meg újabb trükköket megtanítanom. Ma elkezdtük a cop-cop-ot, szépen el is jutottunk oda, hogy egyik lábát magától rárakja a lábamra, a másikra figyelmeztetni kell és már tudom mozgatni is a lábam anélkül, hogy ő levenné a sajátját. :)
Január végéig szeretnék eljutni odáig, hogy a zenét is 100%-ig kiválasztom. Eddig úgy tűnt, hogy megvan, de az túl gyors. A másik meg hosszú... A harmadik nem igazán ismert a témájában. Negyedik nincs egyenlőre. :D

Szóval, ebben most maximalista vagyok! Nagyon, de nagyon szeretném, ha jól sikerülne és a 9. helynél előrébb végeznénk. Ez innen még elképzelhető is, de majd amikor a versenyzői lista is napvilágra kerül és már ott állunk a ringben... ott fog minden eldőlni. Majd előtte legurítok egy felest vagy beveszek egy nyugtatót, hogy ne remegjek megint össze-vissza :D

Viták

Egy ismerősöm révén újabb vita merült fel kutyaügyben, ami arra késztetett, hogy vissza olvassam a nyár végi fórumos vitát, amikor közöltem, hogy kiskutyázni szeretnék, de még én sem tudom pontosan, hogy honnan, így pedig nem mondom meg, mert valótlant nem állítok.
Nos, a mai napig képes vagyok felhergelni ezen magam. Toleráns embernek érzem magam, sokat bírok, ami egyes esetekben jó, másokban éppen hátrány. Felgyülemlik a sok feszültség, és egyszerre robban ki minden egy hosszú séta alatt könnyen, üvöltés és falöklözés formájában.
Még mindig nem értem azt, hogy miért kéne "kész" kutyámnak lenni, ahhoz, hogy elhatározzam magam egy második mellett? És miért ne a kedvenc fajtámból válasszak, ami mellesleg a család mániája is lett?
Nagyon, de nagyon... elítélem az olyan embereket, akik ismeretlenül feltételeznek dolgokat és bíráskodnak.

Leszögezem:
Nem azért van borderem, mert azzal lehetek még "valaki". Azért van borderem, mert a fajta már fiatalabb koromban is lenyűgözött egyrészt a könyvek oldalain, másrészt a filmeken, majd az agility pályán is Bee személyében, aztán közös sétánál is csak jobban erősödött a szerelem. Akkor döntöttem el, hogy ha lesz lehetőségem, nekem borderem lesz. Nem tudtam még, hogy a fajta ilyen nagy jövőre számíthat, és ez lesz.
Ha más fajta felé nézegettem, azokban hiányosságokat láttam, amik a borderben viszont megvannak.

És igen, nem tudom lezárni ezt magamban. Örökké zavarni fognak ezek a "beintések", örökké a lelkem mélyén fognak ülni és várni, hogy mikor törnek újra elő, mint például most. Agility pályán szinte már várom, hogy mikor ront nekem valaki, hogy ugyan már, mit keresünk itt, DD-n azt várom, hogy kifújjolnak... pedig ez elvileg elképzelhetetlen lenne egy "családias sportban". Csak sajnos már itt is minden az eredményekről és a versengésről szól.

Aki támogat, annak köszönöm. Aki nem, az meg... szerintem tudja.

Tervek 2012-re

Először is, az OFF, hogy szeretnék továbbra is az állatkertben dolgozni... Kétséges, mivel a kis főnökünk felmondott. Imádtam, szerettem, annyira jó volt vele néha csak csevegni is, meg a többiek is mondták, hogy ő futtatta fel a parkot. Az utódját nem ismerjük még, de pár kolléga szerint biztos a helyem, mert az egyik pénzügyi emberke rokonjának néznek annak ellenére is, hogy mindig elmondjuk, hogy csak a faluból ismerjük egymást.
Ez van, inkább kibírom a sok unintelligens embert és külföldit, de olyan helyen szeretnék dolgozni, ami érdekel is, na meg szeretem, imádom! :D

Arcussal kétféle irányba mehetnek el a terveink, egy hamarosan eldőlő dolog miatt. Vagy az egész évünket átdolgozzuk és gyakorlunk látástól-vakulásig, hogy minél több versenyre juthassunk el, vagy kicsit visszafogjuk a tempót és lazán, boldogan, minden happy életfelfogással csináljuk azt, mint eddig. Azaz nagynagynagy szeretetben élünk és sétálunk nagyokat, jön nyaralni velem, talán még Balaton körüli túrára is eljutunk... ez már más kérdés. Amúgy nem kell megijedni, nincs semmi baja :D Csak bátyám is egyetemre készül, kicsit megszívatták az új felsőoktatási törvénnyel, így valószínű, hogy államira nem veszik fel annak ellenére sem, hogy minden érettségije 90% felett sikerült és a pontszámai is majdnem maxok. Meg egy másik dolog, ami viszont kutyás. Erről már írtam, csak akkor nem úgy jött össze, hogy folytassam is, de talán jövő hét végén folytathatom. Vagy boldog vagy szomorú véggel.
Ennek ellenére vannak konkrét terveim:
- Az Alfa DD Kupára biztos el szeretnék jutni, ha törik, ha szakad!
- Emellett még 1 vagy 2 versenyt szeretnék hobby kategóriában, szabad téren.
- Jobban hozzá szeretném szoktatni a zárt, nagy és hangos terekhez, hogy ne legyen baj a téli versenyekkel.
- Falunapon szeretnék fellépni vele, ha úgy alakul.
- Esetlegesen szeretnék kutyasuliba is eljutni vele, ez nagyon függ a bátyám továbbtanulásától.
- Utazgatni, megint Balatonon nyaralni vele.
- Szeptemberben kiállításra menni, az eredményétől függően folytatni vagy nem folytatni hobbyban.
- Terelni eljutni, kicsit megnevelni.
- Apát rávenni, hogy elmenjen vele Kutyafuttára.
- Több edzésen a pórázt apa kezébe nyomni. >__<"
- Frizbizni, akár már komolyabban.

Megelégszek annyival is, ha bármilyen helyzetben, és bármilyen helyen tud majd rám koncentrálni és végrehajtani a kért feladatokat, hogy versenyen se legyen ebből probléma. Na meg nekem is kéne több rutint szerezni, hogy ne megint a ringben kezdjek el kocsonya módra remegni és elgondolkodni azon, hogy miért is csinálom ezt... Utána viszont iszonyat jó érzés, hogy igen, kicsit rosszul, de megcsináltuk! Tavasszal el is sírtam magam örömömben, Arcus pedig csak nézett, hogy "Ügyesvoltamügyesvoltam, kpaokmégsajtotvagylabdát?" :D

*Kiegészítés:
Idei terveim közé tartozik még megírni az évek óta megálmodott regényemet is. Sok sikert nekem :D
* Még egy kiegészítés:
Szeretném megcsináltatni végre a tetoválásom. Vagy egy jó, de távoli, profi tetováló barátnőm csinálná, vagy egy tök ismeretlen, de profi. Melyik a jobb? :D
És a hajamat is szeretném berasztázni. Egyenlőre csak mű, mivel a lovastanárok nem igazán szívlelik a rasztákat és nem engedik lóra ülni őket a suliban, szóval a saját rasztámra még 2 és fél évet kell várnom :/

Kiállítás

Oooooolyan jót sétáltunk. Megint szántáson, a csípőm érzi is a szintkülönbséget :D
Utána meg inger gazdag helyen gyakoroltuk a beállítást, ha már futtatni nem tudtam. Szépen felemelte a fejét, az első lábai többségben maguktól jó helyen voltak, a hátsó lábait kellett kicsit kihúznom, de azok is nagyjából tökéletesen álltak. Nagyon ügyes volt, annyira büszke vagyok rá. Eltávolodhattam, áttapogathattam, meghúzhattam a nyakát pórázzal, ha egy kicsit forgolódott is a fejével, akkor is egy pici rántásra előre nézett.
Szóval vigyázz MKSZ, szeptember másodikán ott leszünk a mosonmagyaróvári kiállításon hobby kategóriában a kopasz munkaborderemmel :D
Azért kíváncsi vagyok, hogy mit fog kapni ott dögéce. Több border tenyésztőnek is bejön küllemileg és személyiségileg is Arci, pedig aztán hosszú lábú, félhosszú szőrű... Majd addigra még izmosítunk sok-sok futással meg súlyhúzással, meg előtte vagy meglátogatjuk a kozmetikust, vagy megint én esek neki és szépítem meg Nem szokott nagyon horrorisztikusan kinézni :D

Sánta róka...

Arcikával elkezdtünk készülni a II. Alfa Dog Dancing Kupára. Egyenlőre csak többet gyakoroljuk a trükköket, mint eddig, nem álltunk még neki a kűrnek. És egy ideig nem is tudunk... Történt az, hogy tegnap elmentem korozni és már az első körben belém jött egy srác teljes erőből. Igazából csak leültem, és csak zsibbadt az oldalam, aztán a vége felé kezdett el nagyon fájni, a buszról leszállva pedig már alig bírtam hazasétálni. 3 perces útból lett 7... Idehaza a lépcsőzés volt elég nehéz, meg az alvás. Ma már jobb, de még így is annyiból állt csak a séta, hogy kivittem az erdőbe és elengedtem meg sántikáltam utána. Végül is már régen voltam sánta... akkor is a térdemre, nem a csípőmre... :/

Ez pedig még szilveszteri kép :D Most mondjátok, hogy nem egy sportos kissrác ebben a cuccban? :P

Videó

Még mindig nem cserélte le a hangot a YT, én meg türelmetlen vagyok, szóval eredeti hanggal hozok a 2011-es év utolsó videóját, amit tegnap sikerült megvágnom :D

Túléltük

Én alvással, Arci meg... hát konkrétan nem tudom, hogy mit csinált. Nekem sikerült fél 11-kor elaludnom a lehető legkisebb kanapén filmnézés közben, ő meg akkor még a fejem felőli oldalon fetrengett és pihentette a szemét. A nagy durrogtatásokra ébredtem éjfél után talán 10 perccel, akkor somfordált be Arci az asztal alá, hogy ott összegömbölyödve és remegve élje túl az estét. Adtam neki még egy fél bogyót párizsiba csomagolva, be is nyelte gyorsan, ki is jött onnan és újra a közelembe lefeküdve elaludt. Bármikor, ha ráraktam a combjára vagy a hasára a kezem, egyből elkezdett csóválni és szétnyitotta a hátsó lábait. Ilyet először az ivartalanítása után csinált :D Annyira szeretem. Olyanokat fetrengett este a szőnyegen, szerintem élvezte, hogy itt benn lehet velünk. Öcsi egész este nyúzta, mindig mellette volt valami kifogással.
Aztán aludtunk hajnali háromtól. Délelőtt 10-kor azzal ébresztett, hogy az arcomat böködte az orrával és pacsit adott a fejemre. :D Ahogy felkeltem és ránéztem, felkapaszkodott a kanapé karfájára és boldogan mosolyogva csóvált és lihegett.

Este, miután írtam, kivittem még sétálni, mentünk egy kört, hogy esetlegesen kakiljon is. Csak pisi volt, az viszont sok! Meg pont mellettünk lőttek fel az egyik udvarból tűzijátékot. Áldom a fejem, hogy hámot adtam rá... Meg pulcsit... :D