Egy ismerősöm révén újabb vita merült fel kutyaügyben, ami arra késztetett, hogy vissza olvassam a nyár végi fórumos vitát, amikor közöltem, hogy kiskutyázni szeretnék, de még én sem tudom pontosan, hogy honnan, így pedig nem mondom meg, mert valótlant nem állítok.
Nos, a mai napig képes vagyok felhergelni ezen magam. Toleráns embernek érzem magam, sokat bírok, ami egyes esetekben jó, másokban éppen hátrány. Felgyülemlik a sok feszültség, és egyszerre robban ki minden egy hosszú séta alatt könnyen, üvöltés és falöklözés formájában.
Még mindig nem értem azt, hogy miért kéne "kész" kutyámnak lenni, ahhoz, hogy elhatározzam magam egy második mellett? És miért ne a kedvenc fajtámból válasszak, ami mellesleg a család mániája is lett?
Nagyon, de nagyon... elítélem az olyan embereket, akik ismeretlenül feltételeznek dolgokat és bíráskodnak.
Leszögezem:
Nem azért van borderem, mert azzal lehetek még "valaki". Azért van borderem, mert a fajta már fiatalabb koromban is lenyűgözött egyrészt a könyvek oldalain, másrészt a filmeken, majd az agility pályán is Bee személyében, aztán közös sétánál is csak jobban erősödött a szerelem. Akkor döntöttem el, hogy ha lesz lehetőségem, nekem borderem lesz. Nem tudtam még, hogy a fajta ilyen nagy jövőre számíthat, és ez lesz.
Ha más fajta felé nézegettem, azokban hiányosságokat láttam, amik a borderben viszont megvannak.
És igen, nem tudom lezárni ezt magamban. Örökké zavarni fognak ezek a "beintések", örökké a lelkem mélyén fognak ülni és várni, hogy mikor törnek újra elő, mint például most. Agility pályán szinte már várom, hogy mikor ront nekem valaki, hogy ugyan már, mit keresünk itt, DD-n azt várom, hogy kifújjolnak... pedig ez elvileg elképzelhetetlen lenne egy "családias sportban". Csak sajnos már itt is minden az eredményekről és a versengésről szól.
Aki támogat, annak köszönöm. Aki nem, az meg... szerintem tudja.
én is előre félek ett :((
VálaszTörlésSzerintem neked nincs félni valód, téged szeretnek ott. És mondanám, hogy végtermék a szájba azoknak, akik beszólnak neked esetlegesen, de nem, mert nekem sem ment, így meg nem adok tanácsot. :D
VálaszTörlésViszont várlak majd titeket nagyonnagyonnagyon felénk :D
nem csak ott máshol is ://
VálaszTörlésCsak egy kérdés. Van olyan, hogy kész kutya?
VálaszTörlésSzerintem aki ilyet mond, az nagyon nem ismeri sem a kutyáját, de még kevésbé magát!
A Blue messze nincs kész, de tudtuk, hogy kell a Bodza. Ez ilyen...
Sőt ha végig gondolod, lehet, hogy az egyik kutya segít a másikat jobban megismerni, megtanulni...
Nos, igen, szerintem sincs kész kutya. Mint ahogy az ember sem tanul meg egy élet alatt lovagolni, mert mindig van mit csiszolni, alakítani és persze újat tapasztalni.
VálaszTörlésAkkor lennék felelőtlen, ha az első kutyámmal és az időmmel nem törődve hoznék haza újabb kutyát. De én nem így szeretném ezt. Tervek szerint majd csak 2013-ban kiskutyázok, mert addig időm nem lenne rá elég és miatta Arcus sem lenne "kidobva az udvar végére". Nekem ő a fontosabb, eleve ő az első, a domináns, szóval vele meg már csak azért is többet kell foglalkoznom, hogy ne legyen vita belőle.
...és ennyi!:)
Törlés