Bemutató

Ígértem, hogy írok a bemutatóról, de nagyon elmaradtam...
Kedden bementünk Roxiékhoz gyakorolni meg összerakni az egészet... nem lett belőle nagy munka, inkább csak szórakoztunk a melegben. 

Aztán szerdán indulás. Vidékiben vártuk Roxiéket, bedöcögött a rozoga régi buszunk a megállóba. Anya elkezdte sorolni, hogy milyen és mennyi jegyet kér. Látni kellett volna a sofőr arcát :D Nem is érdekelte, hogy két kutya száll fel a buszra és nem külön-külön ülnek. Minek is foglalkozni vele, hiszen szocializált kutyákkal volt dolga :) 

Ha éppen nem láttuk a táblát, hogy hol is járunk, akkor azt néztük, hogy a buszmegálló környékén van-e templom... :D Aztán nagy nehezen megtaláltuk, miután kibeszéltük, hogy ez a kocsma valamelyik rokonomé volt, itt meg ő és ő lakik. Leszállás, gyerekek már őrjöngenek, hogy megjöttek a kutyások. Alig pakoltunk le és fújtuk ki magunkat, már el is kezdtük, mert a gyerekek nagyon akarták már látni. Arci nagyon összeszedetlen volt, nem figyelt. Ki is akadtam rendesen, majd a DD előtt megkérdeztem, hogy van-e ott valamilyen állat. Igen, birkák O_O Ennél jobbat el sem tudtam volna képzelni... be is tojtam rendesen, hogy mi lesz, ha most lekapcsolom róla a pórázt és egyből odarohan.De szerencsére csak párszor indult el arra, akkor kicsit rászóltam ( a gyerekek jobban megijedtek, mint Arcus), aztán inkább a virslit választotta és csinálta... nagyon vontatott volt a dolog, én meg ki voltam akadva magamra, hogy miért akadok ki. :D Mentettem a menthetőt, Roxit hívtam, hogy ők is mutassanak be valamit, aztán meg ráengedtük a gyerekeket a kutyákra. Meg kell mondjam, kicsit rosszul esett, amikor hallottam, hogy a gyerekek azt mondták, hogy Arcus fiatal, Álmos meg öreg, de mégis ő a jobb, Arci egy kalap k*ki. Igen, lehet. De nem látták úgy, hogy nincs birka a közelben. El is mondtam nekik, hogy a border collie eredendően juhászkutya, persze, hogy inkább oda húz, mint hogy táncoljon. De igen, ez nem mentség semmire, tudnia kéne úgy is dolgozni. Viszont a bemutató vége után úgy 15 perccel annyira feloldódott, hogy a gyerekeknek is adott pacsit, leült nekik, lefeküdt, eljátszottuk a halott kutyát és egy kislány is elvitte sétálni, ő pedig szépen, laza pórázon ment vele.
Nagyon sajnálom, hogy ilyen rosszul sikerült... Unokatesóm is ott volt, meg az állatorvosi rendelőből az egyik asszisztens is. :) Kimentünk sétálni Roxiékkal... itt döntetünk kellett, hogy kamion vagy kígyó által akarunk-e meghalni :D
Az ebéd kellőképpen viccesre sikerült. Kutyák kikötve a terem sarkában egy asztalhoz, mi tőlük másfél méterre ettünk. Azok a szemek *-* Megfenyegettek bennünket, hogy maradékot nem hagyhatunk... nekem meg odapakoltak egy óriásinak is elegendő rizsadagot! O_O Finom volt meg minden, de már 6 hónapos terhesnek néztem ki... De legyűrtem, mert a kutyák ahhoz túl messze voltak, hogy odakanalazzam nekik :D Viszont ők is kaptak rizst rendesen :) Arcinak megmutattam a birkákat, német feketefejűek voltak *-* gy belegyömöszöltem volna őket a táskámba. Rendesen el is fáradtunk. 

A DD-ről nem lettek képek szerencsére... a gyerekeknek is pont a háton átugrást sikerült lefényképezniük, az nagyon tetszett nekik és ennek hangot is adtak :) 

Csütörtökön Roxival voltam megint, Kexel és Álmossal mentünk boltba :)

Pénteken meg mentünk volna Bábolnára, már kinn álltunk a buszmegállóban, mikor anya hívott, hogy ne menjünk sehova, okmányirodába kell mennünk... szóval szépen elrontották a napomat... 

A héten hivatalosan is átvettem az OKP-t, így most már csütörtökön és vasárnapokon is találkozhattok velem a menhelyen. 

Mellesleg várunk még önkénteseket!!! Nagyon lecsökkent a létszám, a több teli csoportból (10-15 fő kb.) maradt kettő önkéntes... 

Mellesleg augusztus végén érkezik egy új családtag, Blood Hamsters Berill :)

Megtömve

Érdekes hetünk lesz, az biztos. Ma megyünk be Arcival délután Roxihoz és Álmoshoz, hogy gyakoroljunk meg kiötleteljük a bemutatót. Szerdán bemutató... holnap O_O És még semmi sincs meg... mondjuk múltkor is kb. így mentünk oda :D
Csütörtökön OKP edzésre megyünk, oda is terverez kutyát vinni, aztán majd kiderül, hogy mi lesz. Pénteken meg megyünk Bábolnára Arcival. :)
Szóval... majd jövök valamikor a beszámolókkal :D

Elindult a PS banda Szarvasra, az agility táborba... mi meg itthon csücsülünk. :/ Pedig a terv az volt, hogy idén mi is csatlakozunk, reggelente edzünk, délelőtt sétálunk, délután úszunk, este edzés, aztán alvás. Részemről ennyi lett volna a tábor :D No, mindegy... majd jövőre! Kérem szépen, úgy is ballagásom lesz, ki kell használni... csak azt kéne eldönteni, hogy Szarvas, vagy Oldenburg... :D Oldenburgba nem biztos, hogy jöhetnek a kutyák... viszont ahw *-* Nehéz a döntés. De időm is van még bőven!
Elkezdtük a kutyákkal a testről dobbantást gyakorolni, csak hát Mandul túlpörög, vele azzal folytattam, hogy 4 lábbal álljon a sámlira, majd zóna pózba jöjjön le belőle. Haszna nincs, mert nem agilityzünk, de legalább figyeli a hátsó lábait is. Arcus meg nem hajlandó rám ugrani... egyáltalán hozzám érni ugrás közben. Nem is akart az ölembe ugrani, amikor már teljesen fenn voltam a sámlin. :( Majd csak lesz valami...

boldogboldog *

Az elmúlt két napban valami hihetetlen boldogság és feldobottság lett rajtam úrrá... ha nem tudnám, hogy szokott ilyen időszakom is lenni, akkor én sem ismerném meg magam. Tegnap ismeretlen és egy ismerős embert előtt álltam neki táncikálni, csak úgy... ma meg...
Még a kutyák is szuperek :D Oké, Arcus és a kora délutáni frizbi nem illik össze, de azért akarta. Meg futottunk egy kört póráz nélkül.
Most este meg Mandullal a feksziket és a maradot gyakorolgattuk, mert az elmúlt napokban nagyon úgy tűnt, hogy elfelejtette a lényegét. De most *-* oké, miután egyszer kértem tőle hempergést, mindig azt akarta, de azért kb. ötödikre rájött, hogy nem kéne... :D Csináltam olyat, hogy egymástól 5-6 méterre, egymással szembe leültettem őket és nyolcasban mentem köztük lassan, meg egyszer Mandult kerültettem meg Arcival, aztán Arcit Mandullal. Mandult megint rápörgettem az apportra, láb alatt átfutással dobálom el neki két irányba a rongyokat. Látni kéne, hogy mennyire imádja csinálni :)
Arcival meg gyakoroltuk az összepakolás... a plüsskukac és a sütőtök még mindig a kedvencei közé tartozik, a fonott játékokat meg nem akarta észrevenni, mikor irányítottan küldtem el értük... ott állt mellettük és nem! :D Mikor megfogta az egyiknek a csücskét egy picit, elkezdtem visítani nagy boldogan, hozta is... csak ledobta a láda mellé... :/ Megyeget neki, csak hát régen gyakoroltuk már... majdnem két éve... :D
Megint zenét hozok, ahw... brutálfejhallgatón az eleje gyilkos. Amúgy nem szeretem a tuctucot (annyira), de hát na... hangulat meg közreműködő énekes :D Még mindig gyúrok arra, hogy Arci is jöhessen majd egy koncertre, velem álljon sorba a kordonok mellett... aztán valaki felvigyáz rá, amíg az anyja bent sikoltozik meg telitorokból énekel :)


Elnézést, de én még mindig megszállott TH fan vagyok, lassan 7 éve :D Lehet stílusosabb lenne UFOn TH-ra táncolni, hiszen előtte 3 nappal lesz 7 éves a zenekar :) Majd lesz házivideó max :D

Mellesleg fenn van a második videó is a Trükksuli oldalán :) A harmadik lecke is megvan, csak a videója lett vicces, szóval csinálok újat.
Mellesleg hívtak bemutatózni. :D Igaz, hogy mi már a B-terv vagyunk Roxival, de hát legalább van valami. Rábcakapira megyünk jövő héten, elvileg szerdán egy táborba. Majd lesznek képek talán anya segítségével.
És leküldtem a nevezést az UFO Kupára :)
Szóval megyünk is gyakorolni :D

Városi falusiaskodás kutyás módra

Jajj, hát tegnap olyan jó napunk volt :) Bebuszoztam Arcussal a városba :D
Kezdődött ott, hogy a kedvenc sofőrbácsink volt, tavaly ősz óta ismerjük egymást, odavan Arcusért. Egész úton a kutyákról beszélgettünk hármasban egy utassal együtt. Arci teljesen jól viselkedett, néha odabújt simiért a sofőr bácsi kinyújtott kezéhez, máskor meg rám pislogott, hogy vegyen le a szájkosarát. Leszállás, indulás leadni a kupakadagot, amit jótékony célokra gyűjtöttünk. Lábproblémás lónak kezdtük gyűjteni, közben neki meglett a pénz a műtétre, így változott a cél. Menhelyeknek gyűjtik, vagy éppen rászorulóknak ivartalanításra, gyógykezelésre. Arcus gyönyörűen sétált láb mellett, néha kellett csak vele visszafordulnom. Most nem is érdekelt, hogy mit képzelnek rólam, hiszen amúgy is kinyúlt macinaciban meg melegítőcuccban voltam, szóval az első vélemény már megvolt :D De ha legalább egy embert tudta, hogy miért csinálom, akkor már megérte! Talán kétszer engedtem ki láb mellől, egyszer pisilni, máskor meg szaglászni.
Jahhaj, ezt el kell mondanom így közben: Megyünk le az aluljáróba, a városból a vidéki felé. Arcus szépen laza pórázon jön láb mellett, szembe meglátok egy kölyök yorkit flexin össze-vissza szaladgálni, majd 5 méter után megjelenik a gazdi is. Fék lenyom, kutya visszatárcsáz... csak úgy repült vissza szegény másfél kilós jószág! Csajszi ránéz Arcusra, elkerekednek a szemei, és FELKAPJA a kisállatkát. ... Másodperces üzemzavar, teljesen lefagytam a lépcső közepén, Arcus jókutyához híven ledobta a seggét a lépcsőre... Átfutott a fejemen, hogy már hányszor, de hányszor ki akartam próbálni, hogy én is felkapom Arcust ilyen helyzetben és tessék, itt a megfelelő alkalom!
Csak hogy éppen egyik kezemben a kutya, másikban a súlyos adomány, hátamon a táska, lépcsőn állunk... Szóval csak elkerekedett a szemem, mentünk tovább, majd miután elhagytuk a csaj, hangosan odaszóltam Arcusnak, hogy "Pff, az a kis vattapamacs agresszívabb, mint te". És talán van is benne igazság. Ááá, pedig úgy megcsináltam volna. Csak azért is többet fogok városba járni mostantól kutyával :D Meg amikor átmennek az utca másik oldalára a teljesen kihúzott flexin sétáló, acsarkodó padlócirkálóval... Arcus meg csak sípol, hátracsapja a füleit és néz rám bambán, hogy "Anyaaa, nééézd, sípolós játék!"
Na, vissza témához. Elvittük a kupakokat, szerencsére nem kellett bemennem a kozmetikába, pont kinn cigiztek a csajok. Arcusoztak egy sort, a szomszéd festékboltból is kijöttek a srácok, ők is barátkoztak, beszélgettünk egy sort, majd indulás vissza. Kicsit más lett az úticélunk, mint gondoltam, de hát ez van :)
Buszmenetrend megnéz... oké, kéne jegyet venni Arcusnak. Csak a másik oldalon volt automata, szóval átmentünk. Nagyon megnézett minket a buszmegállóban álló srác, amikor ráhúztam a lábamra a póráz végét. Szokásom, ha szükségem van még egy kézre. Ha a kiképzőpóráz lett volna nálam, akkor derékra csatoltam volna, de mivel az kivégződött, így maradt a rövid póráz. Visszafele megállított egy néni, hogy nézzem meg neki a buszokat, mert nem lát el odáig. Arcus egyből levágta a popsiját mellém. Wuhuu, okos a kutyám! :D
Most kivételesen minden zebra előtt leültettem és vártunk egy kicsit, néha dugót okozva ezzel, de hát nézzék el nekem az autósok, nem vagyok komplett és nem is néztem ki annak tegnap :) Túl jó kedvem volt, hogy siessek. Na, azon a buszon rettegett Arcus, mondjuk a majdnem széteső régi csuklós volt, plusz a sofőr is elég őrülten vezetett. De túléltük! :) Visszafele buszon meg beültünk a második ajtó előtti hármas helyre, ott legalább Arcus se zavar senkit. Egy öregnéni akart volna leülni, berakta a belső ülésre a cuccait és gondolom azt várta, hogy kifordulok, hogy le tudjon ülni. Akkor vette észre Arcit és bunkón odaszólt, "Ja, látom kutya van itt és nem lehet leülni". Sorry... ha nagyon le akart volna, akkor leül, mint a következő megállóban leülő néni. Nagyon aranyos volt, megkérdezte, hogy leülhet-e. Mondtam, hogyha nem fél a kutyától meg a szőrtől, akkor tessék csak. Mosolygott egy nagyot, leült és lekezdtünk beszélgetni. Kérdezgetett Arcusról, a fajtájáról, hogy mit csinálunk, hogy bírja a buszozást. Volt egy kis ismerete már a border collieról, kérdezte is egyből, hogy terelnek vele, ugye? Mondtam, hogy mi csak nagyon ritkán jutunk el, de igen, juhászkutya a fajtáját illetően. Mesélt nekem kutyás történeteket, meg Arcust simogatta végig. Együtt szálltunk le, aztán még egyszer odajött, megsimizte az immár szájkosármentes Arcust, Arci adott neki pacsit, aztán sok sikert kívánt a továbbiakra nekünk és mondta, hogy szerencsés vagyok, hogy ilyen kutyám van. :) És mennyire igaza van!

Munka vs. Show

Elértem odáig, hogy most már saját tapasztalatot is tudok írni erről a témáról. Sok a vita a két csoport között, én valahogy a kettő között állok... nem, kicsit sem, munkás vagyok. Csak most van kettő, különböző típusú borderem. Sosem hittem el, hogy a tipikus showborder tényleg olyan, mint amilyennek mondják. Mert van-egy két vonal, amiben nem kételkedek, tényleg olyan.
Szóval, akkor jöjjön a részemről munka vs. show border csata.

Sokan mondják, hogy a showborder nem pörög... mások, hogy éppen túlpörög és sosem áll le. Nálunk az utóbbi van jelen, Mandult lehetetlen kikapcsolni. Míg a munkaborderről él az a köztudatban, hogy állandóan pörög, addig a valóságban az úgy van, hogy tudja, mikor kell bekapcsolni, de ha pihenés van, akkor lekapcsol és elfekszik a gazdi lábánál vagy passzívan elfoglalja magát mondjuk egy papuccsal :) Viszont ha dolog van, akkor hihetetlen mennyiségű energiát belead, órákig dolgozik, csak mert ő és -első sorban a gazdi- ezt akarja. Arcusomon szoktam csodálkozni terelésnél. Már lóg a nyelve, normál esetben már rég letettem volna pihenni, mert " a végén túlhajtja magát", de ha birka van, akkor bírja, csinálja, majd miután úgy döntött a főnök, hogy kész, akkor levonul, iszik, elfekszik. 20 perc pihenés és olyan, mint volt, már jelzi, hogy akar menni vissza. Pedig az igazi munka nem csak fizikailag, agyilag is fárasztja a kutyát. Az igaz, hogy nap végéra hulla, de ez így lenne rendjén. Alszik pár órácskát, másnap újra munka. Így lenne az igazi, de hát a város peremfalucskájában, ahol szinte az állattartást is tiltják, hogyan oldja meg ezt az ember?

Ilyenkor marad a séták mellett az agyi fárasztás klikkerezés formájában. Itt is eltérések vannak a típusok között. Ismétlem, a saját kutyáimból vontam le a következtetést, nem biztos, hogy minden borderre igaz, de kettejükből ez jött le. Arcus a kezdeti erőbeleadás után elkezd gondolkodni, együttműködő, néha kifejezetten kéri az irányítást, ha nem jön rá magától, hogy mit kéne. Nem pörög feleslegesen, tényleg csak annyit, amennyi kell. Gyorsan rájön a mikéntjére a dolgoknak, ennél is gyorsabban tanulja meg. Összetett feladatokat is egyszerűen megold. Van, amikor csak előveszem a kaját és elkezdi magától megcsinálni a kedvenc trükkjeimet... igazából ez nem egy jó szokása, de nagyon aranyos, miközben mosolyog még szégyenli is magát, majd forog, eldől és a többi :)
Mandul... na ő az energiabomba, ő csak energiát ad bele, gondolkodni alig. Kezdetnek is a dobozos trükköket vettük, hát már az is nehéz volt, hogy beleüljön... mert csak állt és nyúlt jobban a kaja felé. Nem lépett bele, nem fordult el, semmi, inkább átesett a ládán. Ha elkezd gondolkodni, akkor is inkább visszavált az erőmódba. Túlstrapázza a dolgokat, a legegyszerűbb kerültetésnél is üvölt, mintha olyan nehéz feladat lenne... még nyomás sincs rajta. Jóval lassabb a felfogása, mint Arcusnak, lassabban tanul, nagyon vissza kell fognom az energiáit. Bár sokan azt mondják, hogy elvenni egyszerűbb, mint hozzáadni. :) Viszont ha kaja van a láthatáron, ő is mindent csinál. Nagyon motiválható kis mocsok, egy rongy vagy apró kajamorzsa is elég neki. Több nyála van, mint egy csigának, ha kaját lát :D A segítséget kevésbé fogadja el, nem érti, hogy miért nyúlok hozzá... eleve van egy kis félelme az érintéstől, de hogy ennyire ne akarja elfogadni azt, hogy megfogom a lapockáját hempergés tanítása közben, az még nekem is durva.

Kinézetben meg nem kell mondjam, hogy mi a különbség. Sokszor mondják, hogy Arcus kib*szott nagy. Standardhoz képest igen, elég magas, de a saját alkatához ez a megfelelő méret. Szalaggal mérve 58 cm... az átlag border az olyan 51 cm körül van, sőt, még annál is kisebb. Komáromban, a CACIBon kicsit el is képedtem, hogy még Mandulánál is kisebbek azok a borderek. Egy bennfentes kiállító viszont beavatott, hogy nem kicsik, rövid a lábuk, azért tűnnek kicsinek. Hmm... azért is volt számomra érdekes, mikor először mentünk karaktertesztre, hogy meglepődtek, hogy Arcusnak van lába. De hát a munkához kell is... Mutatok igazi borderlábakat:

7 hónapos.

7 hónaposan még van a kutyában úgy 3-5 centi... egyedfüggő. Arcus ebben a korban volt nyakigláb, a teste nem nőtt hozzá a lábaihoz, egyesek kétdimenziós kutyának hívták. :) Igaz is, elég patkány meg uborka feje volt, agárteste, de nekem talán így tetszett a legjobban abból a korszakából. Aztán meg elkezdett hozzánőni a testéhez...

Másfél évesen.

Aries, Arcus tesója, úgyszint másfél évesen.

Másfél éves volt a drágám bordertalálkakor. Itt folyamatosan megkaptam, hogy kövér-vékony, nincs rajt izom-sok rajta az izom. Egy picike felesleg tényleg volt rajta, izom meg mehetett volna több rá, de ezt nyár végére kikúráltuk. Itt már kutyaformája volt. Aries még Arcusnál is nagyobb, nála a szőr kicsit kompenzál a hoszzú lábain, meg ő azért talán a tömegesebb csoportból került ki. Minden esetre nekem ő is nagyon tetszik, ha valaki kíváncsi rá, vannak fenn róla YouTuben agilitys videók.

3 éves.

Ezen a képen 3 éves, bár nem látszik jól a teste rajta, de látszik, hogy kiszőrösödött (amit most dobál le... mikor kéne rá szőr :/), megizmosodott, 3D-s lett, hozzánőtt a lábaihoz. Igaz szépség ♥

9 hónaposan.

Mandul meg az inkább hosszúkutya... már ha szőrben van. Így kopaszon kifejezetten tetszetős alakja van, látszik hogy van lába. Hozzá kell tennem, hogy szőrben mérésnél 48 cm-nek mértem, szőr nélkül csak 46... jóval kisebb, de gombócabb is. Épp a napokban beszélgettük Roxival, hogy Arcus folyton megkapja, hogy sovány, pedig éppen versenykondiját tartja. Van dereka, a bordáit meg lehet találni, de azért van rajta valami. Mandulnak viszont nincs, vagy csak kicsi dereka van, egységesen széles mindenhol. Rá azt mondják, hogy kövér, pedig a bordáit ki lehet nagyon egyszerűen tapogatni, akár zongorázni is lehetne rajtuk. De kövér... Ennyit számít a testfelépítés. Arcus 19 és 21 kiló között mozog egész évben, most éppen 19. Mandul nagy átlagban 15 kiló körüli, az ő súlya nem igazán mozog... csak a szőrmennyiségével egyenlő :D

Én maradok a munkavonalnál, vagy a csehek kevert vonalánál. Amúgy a napokban éppen azon csodálkoztam nagyot, hogy a finneknél rövid (!!!) szőrű border lett a fajtagyőztes. Itthon meg ma nincs vattacukor a kutyán, már hajítják is ki Megfelelővel őket a ringből. Ezért lenne egyszer kedvem elvinni Arcust kiállításra, nézze meg a bíróbácsi, lehet szép felépítése annak ellenére is, hogy nagy, nincs szőre, uborkafejű...stb. Ha idén nem is jelenünk meg kiállítóként, nézőként akkor is ott leszünk Óváron és odadugom a bíróúr orra alá a kutyámat, hogy nézze meg és véleményezze. Ha lennének golyói, akkor akár egy CAC-ra is elvinném... tenyésszemlén átmennek többségben azok a borderek, akiknek van azért valamennyi szőrük, pl. mint Arcusnak, de a rövidszőr ott is kizáró drága kis országunkban. Máshol, mint mondtam, akár fajtagyőztes is lehet.

Kétségbe vagyok esve, lemondtam mindenről, nem akarok semmit, csak bebújni a takaró alá és üvöltözni. A napokban azért az elég tág szókincsem is lecsökkent a 3 trágár szóra és ezek ragozásaira. Ez már tényleg az, amikor megkérdezőjelezi az ember, hogy mit csinál rosszul... és tessék. Elég volt rágondolnom, hogy milyen egy szerencsecsomag vagyok...
Most nagyon úgy áll a szénám, hogy a tatabányai versenyt is le kell mondanom, bordertalálkozóra sem jutunk el, de még terelni sem! Egyáltalán sehova...
Takarékba rakom magam, kimegyek az esőre egy jó kis tüdőgyusziért, aztán akkor lesz okom miért itthon csücsülni...

OKP

Azaz Okos Kutya Program. Ma mentem el először megnézni egy edzést, amelyet Roxi vezet. Igazából azért mentem, hogy Kexet valamivel motiváljuk meg tanítsunk neki valami trükköt, de hát idáig nem jutottunk el. Kipakoltam minden játékot a táskámból, frizbitől kezdve a köteles labdán át a fonott játékig. Semmi... a sípolós papucs érdekelte kicsit, aztán már az sem. Csak az ölembe akart bújni :D
Két kutya volt most csak az edzésen, Nico, a rozsdabarna gyönyörűség, és Elke a bébibálna. Imádnivaló mindegyik, Elke folyton jött felém és egérpofát vágott, Nico meg elbűvölt. *-*
Na, beszéljen az a pár kép, amit hozok, aztán majd jön a videó drága Nicomnak :) (persze a gazdi is rátalálhatna :))

(és mily' érdekes, ez a cikk a 200.)

Szavazós dolog

Na, megint itt az ideje ezeknek :D
Vagyunk mi, akikre egyszer szavazni kéne:
http://kutyater.hu/versenyzo/187/Arcus+%C3%A9s+Niki
Van Roxi és Kex, akik a győri menhelyet képviselik:
http://kutyater.hu/versenyzo/173/Kex+%C3%A9s+Roxi
... és vannak Anitáék, kedves DD ismerősömék, neki is mehetnek a csillagok:
http://kutyater.hu/versenyzo/181/Kyra+%C3%A9s+Anita
Lehetőleg mindenkire 5 csillagot dobjatok :D
Én meg majd szeptemberben jövök megint a tavalyi szavazással, ahol 10 naponta újra lehet majd szavazni. Bár most két állatkával neveztem. Bízok bennetek, tavaly is veletek sikerült ott Arcinak MÁSODIK helyezést elérnie! :) ♥

Kicsit sem vicces és érdekes, ha az ember exe megosztja ugyan azt a zenét, amit ő, és az a szám mellesleg arról szól, hogy hogyan "tette el" láb alól az emberke a párját? Na jó, nem erről szól a blog, de köhöm... kicsit feltűnő volt részemről :/ És micsoda véletlen, épp ma került szóba anya és köztem ez az ember.
Na, de nem blogtéma, térjünk a lényegre. Tegnap Arcival gyakoroltunk, már harmadszor választottam zenét és véglegesen is ez marad, ha már elkezdtük összerakni a kűrt :) Semmi témája nincs, de hát na. Nagyon kivolt tegnap, sajnos az egész napos meleg megviseli és este sem lehet vele normálisan gyakorolni. Kimennék hozzá akár 10 óra körül is, de akkor meg a szúnyogoktól nem lehet megmaradni. A koránkelés meg iskolaidőre elhalasztva, ma sem sikerült 6-kor felkelnem... pedig az még elfogadható idő a fél 5-höz képest...  A végére már magától csinálta azt a rövidke sorozatot, amit gyakoroltunk. A kellékre persze felült akkor is, ha csak kerülés lett volna. :)
Mandul kűrjéhez megvettük a kelléket, bár az ő kűrjének még nem álltam neki. Még nagyon kérdéses, hogy indul-e, meg egyáltalán, hogy eljutunk-e versenyre. Még mindig atombuta, ma reggel megint le kellett morognom, meg lenyomnom a földre. Séta közben akar mindig játszani, provokálja az embert, meg Arcit is. Persze amikor játszhatna velünk, akkor meg magában dobálja a kötelet meg rohangászik.
Nagyon szeretnék már két kutyával eljutni valahova városon belülre, ahol kirohanhatják magukat, de ilyen melegben félek elindulni velük.

És apa is észrevette, hogy Arci öregszik és már nem az a lökött, hülye, pörgős vadállat, mint volt, hanem teljesen leeresztett... már engem is megrémiszt, hogy ilyen, nagyon gondolkodok egy vérvételben, hogy nincs-e valami láthatatlan baja. Meg már vele is akarok egy közös kiruccanás, mert az utóbbi időben Mandula jött velem mindenfelé, és kicsit ő volt elkényeztetve... pedig mennyire nem akartam, hogy ez legyen. Szóval ha jobb idő lesz, akkor legénykével valszeg elmegyünk a Püspök erdőbe egyet kirándulni. :)

Hétvége

Úgy volt, hogy jön hozzánk 8 napra anya barátnőjének a francia bulldogja, mert költöznek, de egyenlőre még nincs kész az új lakás, a régiből ki kell költözni, addig meg rokonokhoz mennek, ahova nem lehet kutyát vinni. Végül lett hely neki az utolsó pillanatban a panzióban... Épp most volt itt a gazdi, hozott a dögöknek bőr kézilabdákat (tavaly kapott Arci egyet tőle, ETO gyakorlólabda volt fénykorában ^^), meg konzerveket, amit az ő kutyája nem ehet meg, mert csirkés és Brúnó meg csirkeallergiás. Mesélte, hogy több kutya már évek óta ott van a panzióban, mert a gazdi ott "felejtette"... szép. :(
Arci mellesleg kényszerpihenőn van, sikerült valahogy lenyúznia a bőrt mindkét első mancsán egy-egy ujjáról... Nem néz ki olyan durván, de azért mégsem erőltetem túlságosan, sétához is szerintem kap majd zoknit, hogy ne piszkolódjon be a seb. Hősiesen tűrte, hogy körbevágjam a sebet ollóval és hogy lefertőtlenítsem. Valamire csak jó volt, hogy tavaly formára vágtam a lábán a szőrt :D
A kádjuk meg megy a kukába, teli van lyukakkal meg szét van repedve, nem marad benn a víz... jó lenne egy olyan kagylómedencét beszerezni, de abba meg alig fér víz, ők meg folyton pacsálnak benne és azért 10 percenként nem szeretném újratölteni. Majd lesz valami, ha más nem, akkor visszakapják a régi malteres kádat egy jó alapos takarítás után :)
Mandula szokás szerint vadállat, tegnap muszáj volt megrángatnom, bármennyire is nem akarok durva lenni vele. Újra rájött az ötperc, pattog mellettem séta közben.Bocs, nem sétál, ő repülve jön, alig éri lába a földet. Aztán meg rátámad Arcusra, majd rám. Másnak teljesen oké az a viselkedés, amit én túl durvának tartok a kutyáimmal szemben... lenyomni leszoktam, de hogy elkapjam a nyakánál, felemeljem vagy éppen megrángassam... azt nem szabad. Nem engedhetem meg magamnak. Tegnap viszont bevallom, elfogyott a türelmem, leüvöltöttem és visszarántott határozottan.
Ma akartam volna gyakorolni velük hajnalban egy kicsit, de sajnos elcsúszott a tervem... nem is tudom, hogy hogyan gondoltam, hogy majd 3 és fél óra alvás után vidáman ugrok ki az ágyból és indulok ki agyi tevékenységet igénylő sportot űzni... :D
Viszont még mindig nem tudom, hogy el fogok-e jutni az UFO Kupára... lassan pedig lejár az első nevezési idő... :/
Augusztus 11-én pedig nagy valószínűséggel megint ott leszünk Gárdonyban, a Velencei-tó átúszáson. Tavaly ott futottam össze egy németjuhászos családdal. Örülnék, ha megint jönnének ők is versenyre :) Utána meg megpróbálom rávenni apáékat, hogy ugorjunk át Velencébe, a Drótszamár Kempingbe, ahol van kiépített kutyastrand :D

Helyzet

Tegnap óta dörög az ég, bár tegnap esett is egy kicsi (inkább csak csöpörgött), ma még semmi nedvesség nem volt... Győrben meg ma és tegnap is szakadt az eső. 10 km van a két település között... de hozzánk valahogy sose ér el az eső. :/
Dögök itt benn leledzenek, Mandula hisztizik egyfolytában, Arci meg nagy szemeket meresztve pánikol a dörgéstől. Az a tipikus messziről jövő, hosszú és döngetős dörgés van. Jöhetne egy kis eső...!

Akadályok

Hajaj... le vagyok maradva, de nagyon...
Úgy néz ki, hogy lesz egy kis plusz a hátamon 8 napig, bár nem egy túlságosan nagy meló... :D Ennél többet egyenlőre nem mondok, mert még naaaaaagyon nem biztos, holnap dől el, hogy mi is lesz. De úgy is tudni fogtok róla :)

A másik, hogy ideje újra nekiállni az akadálygyártásnak. A tavalyiról leesett kettő léctartó, azokat kéne megcsinálnom, meg ki kéne találnom valamit, hogy ne buruljon el dimbes-dombos területen se... mert sajnos mellettünk olyan a kaszáló... ami mellesleg már a miénk, szóval senki se szólhat be, hogy ott gyakorlok :D
Lehet, hogy nyomok bele pár vastagabb szeget az aljába... :D Idén kéne még egy vagy kettő rendes akadályt összehozni, meg most karikára áhítozok... anyag megvan, terv még nincs :) Bár nem is tanultuk, de ez van... Távolugró is jó lenne... meg még egy kúszót beszerezni... Álmodozok itt össze-vissza... Aztán a Trükksuli se jön be... :/

Mellesleg tessék nézegetni a www.trukksuli.blogspot.com oldalt és jelentkezni az INGYENES tanfolyamra, ha van kedvetek! :)

Ötletek

A napokban nagyon beindult a fantáziám és jönnek az ötletek az elkövetkezendő kűrökhöz. Vicces, mert a mostanit kéne összeraknom, de ahhoz semmi... Azon kívül van még kettő, amit a következő években akarok majd elsütni. Mandult meg még nem sikerült annyira kiismernem, hogy tudjam, mit lehet és mit nem lehet vele... tény, hogy sok trükköt nem is tud... Nem valami hűdefenenagy társ a tanulásban, mert túl rápörög és inkább csak üvölt. A meleg meg nem is jött jól...
Szóval Arcival van egy mostani és kettő a jövő évre, Mandullal egyenlőre van ez meg még talán még egy...
Grr, lusta vagyok korán felkelni, hogy gyakoroljunk, este meg iszonyatosan sok a szúnyog... 8 után mindenki menekül, mert nem lehet odakinn ellenni... :/

Pancsolás

Csak egy videót hoztam máról...