Bemutató

Ígértem, hogy írok a bemutatóról, de nagyon elmaradtam...
Kedden bementünk Roxiékhoz gyakorolni meg összerakni az egészet... nem lett belőle nagy munka, inkább csak szórakoztunk a melegben. 

Aztán szerdán indulás. Vidékiben vártuk Roxiéket, bedöcögött a rozoga régi buszunk a megállóba. Anya elkezdte sorolni, hogy milyen és mennyi jegyet kér. Látni kellett volna a sofőr arcát :D Nem is érdekelte, hogy két kutya száll fel a buszra és nem külön-külön ülnek. Minek is foglalkozni vele, hiszen szocializált kutyákkal volt dolga :) 

Ha éppen nem láttuk a táblát, hogy hol is járunk, akkor azt néztük, hogy a buszmegálló környékén van-e templom... :D Aztán nagy nehezen megtaláltuk, miután kibeszéltük, hogy ez a kocsma valamelyik rokonomé volt, itt meg ő és ő lakik. Leszállás, gyerekek már őrjöngenek, hogy megjöttek a kutyások. Alig pakoltunk le és fújtuk ki magunkat, már el is kezdtük, mert a gyerekek nagyon akarták már látni. Arci nagyon összeszedetlen volt, nem figyelt. Ki is akadtam rendesen, majd a DD előtt megkérdeztem, hogy van-e ott valamilyen állat. Igen, birkák O_O Ennél jobbat el sem tudtam volna képzelni... be is tojtam rendesen, hogy mi lesz, ha most lekapcsolom róla a pórázt és egyből odarohan.De szerencsére csak párszor indult el arra, akkor kicsit rászóltam ( a gyerekek jobban megijedtek, mint Arcus), aztán inkább a virslit választotta és csinálta... nagyon vontatott volt a dolog, én meg ki voltam akadva magamra, hogy miért akadok ki. :D Mentettem a menthetőt, Roxit hívtam, hogy ők is mutassanak be valamit, aztán meg ráengedtük a gyerekeket a kutyákra. Meg kell mondjam, kicsit rosszul esett, amikor hallottam, hogy a gyerekek azt mondták, hogy Arcus fiatal, Álmos meg öreg, de mégis ő a jobb, Arci egy kalap k*ki. Igen, lehet. De nem látták úgy, hogy nincs birka a közelben. El is mondtam nekik, hogy a border collie eredendően juhászkutya, persze, hogy inkább oda húz, mint hogy táncoljon. De igen, ez nem mentség semmire, tudnia kéne úgy is dolgozni. Viszont a bemutató vége után úgy 15 perccel annyira feloldódott, hogy a gyerekeknek is adott pacsit, leült nekik, lefeküdt, eljátszottuk a halott kutyát és egy kislány is elvitte sétálni, ő pedig szépen, laza pórázon ment vele.
Nagyon sajnálom, hogy ilyen rosszul sikerült... Unokatesóm is ott volt, meg az állatorvosi rendelőből az egyik asszisztens is. :) Kimentünk sétálni Roxiékkal... itt döntetünk kellett, hogy kamion vagy kígyó által akarunk-e meghalni :D
Az ebéd kellőképpen viccesre sikerült. Kutyák kikötve a terem sarkában egy asztalhoz, mi tőlük másfél méterre ettünk. Azok a szemek *-* Megfenyegettek bennünket, hogy maradékot nem hagyhatunk... nekem meg odapakoltak egy óriásinak is elegendő rizsadagot! O_O Finom volt meg minden, de már 6 hónapos terhesnek néztem ki... De legyűrtem, mert a kutyák ahhoz túl messze voltak, hogy odakanalazzam nekik :D Viszont ők is kaptak rizst rendesen :) Arcinak megmutattam a birkákat, német feketefejűek voltak *-* gy belegyömöszöltem volna őket a táskámba. Rendesen el is fáradtunk. 

A DD-ről nem lettek képek szerencsére... a gyerekeknek is pont a háton átugrást sikerült lefényképezniük, az nagyon tetszett nekik és ennek hangot is adtak :) 

Csütörtökön Roxival voltam megint, Kexel és Álmossal mentünk boltba :)

Pénteken meg mentünk volna Bábolnára, már kinn álltunk a buszmegállóban, mikor anya hívott, hogy ne menjünk sehova, okmányirodába kell mennünk... szóval szépen elrontották a napomat... 

A héten hivatalosan is átvettem az OKP-t, így most már csütörtökön és vasárnapokon is találkozhattok velem a menhelyen. 

Mellesleg várunk még önkénteseket!!! Nagyon lecsökkent a létszám, a több teli csoportból (10-15 fő kb.) maradt kettő önkéntes... 

Mellesleg augusztus végén érkezik egy új családtag, Blood Hamsters Berill :)