Szóval, akkor jöjjön a részemről munka vs. show border csata.
Sokan mondják, hogy a showborder nem pörög... mások, hogy éppen túlpörög és sosem áll le. Nálunk az utóbbi van jelen, Mandult lehetetlen kikapcsolni. Míg a munkaborderről él az a köztudatban, hogy állandóan pörög, addig a valóságban az úgy van, hogy tudja, mikor kell bekapcsolni, de ha pihenés van, akkor lekapcsol és elfekszik a gazdi lábánál vagy passzívan elfoglalja magát mondjuk egy papuccsal :) Viszont ha dolog van, akkor hihetetlen mennyiségű energiát belead, órákig dolgozik, csak mert ő és -első sorban a gazdi- ezt akarja. Arcusomon szoktam csodálkozni terelésnél. Már lóg a nyelve, normál esetben már rég letettem volna pihenni, mert " a végén túlhajtja magát", de ha birka van, akkor bírja, csinálja, majd miután úgy döntött a főnök, hogy kész, akkor levonul, iszik, elfekszik. 20 perc pihenés és olyan, mint volt, már jelzi, hogy akar menni vissza. Pedig az igazi munka nem csak fizikailag, agyilag is fárasztja a kutyát. Az igaz, hogy nap végéra hulla, de ez így lenne rendjén. Alszik pár órácskát, másnap újra munka. Így lenne az igazi, de hát a város peremfalucskájában, ahol szinte az állattartást is tiltják, hogyan oldja meg ezt az ember?
Ilyenkor marad a séták mellett az agyi fárasztás klikkerezés formájában. Itt is eltérések vannak a típusok között. Ismétlem, a saját kutyáimból vontam le a következtetést, nem biztos, hogy minden borderre igaz, de kettejükből ez jött le. Arcus a kezdeti erőbeleadás után elkezd gondolkodni, együttműködő, néha kifejezetten kéri az irányítást, ha nem jön rá magától, hogy mit kéne. Nem pörög feleslegesen, tényleg csak annyit, amennyi kell. Gyorsan rájön a mikéntjére a dolgoknak, ennél is gyorsabban tanulja meg. Összetett feladatokat is egyszerűen megold. Van, amikor csak előveszem a kaját és elkezdi magától megcsinálni a kedvenc trükkjeimet... igazából ez nem egy jó szokása, de nagyon aranyos, miközben mosolyog még szégyenli is magát, majd forog, eldől és a többi :)
Mandul... na ő az energiabomba, ő csak energiát ad bele, gondolkodni alig. Kezdetnek is a dobozos trükköket vettük, hát már az is nehéz volt, hogy beleüljön... mert csak állt és nyúlt jobban a kaja felé. Nem lépett bele, nem fordult el, semmi, inkább átesett a ládán. Ha elkezd gondolkodni, akkor is inkább visszavált az erőmódba. Túlstrapázza a dolgokat, a legegyszerűbb kerültetésnél is üvölt, mintha olyan nehéz feladat lenne... még nyomás sincs rajta. Jóval lassabb a felfogása, mint Arcusnak, lassabban tanul, nagyon vissza kell fognom az energiáit. Bár sokan azt mondják, hogy elvenni egyszerűbb, mint hozzáadni. :) Viszont ha kaja van a láthatáron, ő is mindent csinál. Nagyon motiválható kis mocsok, egy rongy vagy apró kajamorzsa is elég neki. Több nyála van, mint egy csigának, ha kaját lát :D A segítséget kevésbé fogadja el, nem érti, hogy miért nyúlok hozzá... eleve van egy kis félelme az érintéstől, de hogy ennyire ne akarja elfogadni azt, hogy megfogom a lapockáját hempergés tanítása közben, az még nekem is durva.
Kinézetben meg nem kell mondjam, hogy mi a különbség. Sokszor mondják, hogy Arcus kib*szott nagy. Standardhoz képest igen, elég magas, de a saját alkatához ez a megfelelő méret. Szalaggal mérve 58 cm... az átlag border az olyan 51 cm körül van, sőt, még annál is kisebb. Komáromban, a CACIBon kicsit el is képedtem, hogy még Mandulánál is kisebbek azok a borderek. Egy bennfentes kiállító viszont beavatott, hogy nem kicsik, rövid a lábuk, azért tűnnek kicsinek. Hmm... azért is volt számomra érdekes, mikor először mentünk karaktertesztre, hogy meglepődtek, hogy Arcusnak van lába. De hát a munkához kell is... Mutatok igazi borderlábakat:
7 hónapos. |
7 hónaposan még van a kutyában úgy 3-5 centi... egyedfüggő. Arcus ebben a korban volt nyakigláb, a teste nem nőtt hozzá a lábaihoz, egyesek kétdimenziós kutyának hívták. :) Igaz is, elég patkány meg uborka feje volt, agárteste, de nekem talán így tetszett a legjobban abból a korszakából. Aztán meg elkezdett hozzánőni a testéhez...
Másfél évesen. |
Aries, Arcus tesója, úgyszint másfél évesen. |
3 éves. |
9 hónaposan. |
Én maradok a munkavonalnál, vagy a csehek kevert vonalánál. Amúgy a napokban éppen azon csodálkoztam nagyot, hogy a finneknél rövid (!!!) szőrű border lett a fajtagyőztes. Itthon meg ma nincs vattacukor a kutyán, már hajítják is ki Megfelelővel őket a ringből. Ezért lenne egyszer kedvem elvinni Arcust kiállításra, nézze meg a bíróbácsi, lehet szép felépítése annak ellenére is, hogy nagy, nincs szőre, uborkafejű...stb. Ha idén nem is jelenünk meg kiállítóként, nézőként akkor is ott leszünk Óváron és odadugom a bíróúr orra alá a kutyámat, hogy nézze meg és véleményezze. Ha lennének golyói, akkor akár egy CAC-ra is elvinném... tenyésszemlén átmennek többségben azok a borderek, akiknek van azért valamennyi szőrük, pl. mint Arcusnak, de a rövidszőr ott is kizáró drága kis országunkban. Máshol, mint mondtam, akár fajtagyőztes is lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése