Múlt héten hétfőn történt, hogy sikerült megvenni az első pár edzésre tökéletes frizbit. Nagyon örültem, olyan voltam, mint egy kisgyerek, a pénztárig, utána hazafele is végig vihogtam. Nem is sült el rosszul a dolog.
Aznap még délután kijött Arcustenyésztőbácsi, hogy segítsen elkezdeni az edzéseket. Mandul teljesen jól reagált a dologra, kicsit túlságosan is rámenős volt, kézből is kikapta a korongot, ugatott. Aztán elkezdték kiküszöbölni a test mellett felugrást. Hamar rájött, hogy hogyan kell csinálni, futni kell és elkapni, edzés végére kapásból eresztett láb mellett, került, várta a dobást. Csak hamar elfáradt, nincs meg a megfelelő kondija hozzá, mint ahogy Arcusnak sem. Nagyon jól esett látni, hogy milyen szépen és élvezettel fut Mandul, szóval vele a későbbiekben is fogom folytatni a frizbizést, akár komolyabb szinten is.
Arcus más tészta volt, neki fel kell kelteni a lelkesedését, egyáltalán fel kell pörgetni, hogy fusson. Másrészt lábbal szedi le a korongokat, nagy ritkán szájjal, plusz el is kezdi rágni a korongot eresztés helyett. Vele csak mókázásilag szeretném űzni a sportot, de ha sikerül megoldani ezeket, akkor a freestyletól sem zárkózok el :)
Azóta szinte minden nap, esetleg kisebb kihagyásokkal frizbizünk pár percet, Mandul már szépen elkapja a 20 méteres dobásokat is a levegőben, nagyokat ugorva, imádja! Fektetésből, kihívásból is indul, teljesen bolond. Imádom! Vele nagyon jó frizbizni, mert a rossz dobásokat is elkapja, de mégis azon vagyok, hogy kijavítsam a hibáimat és egyenesen dobjak. Ilyenkor még szebb kapásokkal ajándékoz meg, szóval megéri.
Arcus még mindig kevés dobást kap, nem nagyon nyúzom, hamar megunja, elfárad, agyilag sincs sokszor helyben. Tegnap este egy kislány is odajött hozzánk, beszélgettünk, dobált neki ő is, de akkor már fáradt volt. Viszont jó volt látni, hogy ismerkedni azonnal rohant, ment puszit adni a körülöttünk lévő embereknek :D
Tegnap fürödtek is kutyáék, Mandulról nincs képem, ő nem változott sokat fürdés hatására. A szőre kezd visszanőni, már meg lehet markolni. Próbáltam itthon lenyírni, nem vitte el a nyírógép, így idén már nem lesz újra nyírva, majd jövőre. Kicsit sajnálom, mert imádom, hogy kopasz, sokkal jobban néz ki és sportosabb is. Na meg praktikusabb is. Csak a fenekén a szőr újra rasztásodik. A kozmetikusunk mondta, hogy próbáljam meg a farkát balzsamozni, attól könnyebben fésülhető lesz és nem is fog ennyire összeállni. A napokban ezt is kipróbálom rajta, tegnap már nem akartam berohanni azért. Arcuson látszik a változás, kikopott elég sok szőre a fürdés hatására, és annyival puhább is lett! *-* Egész nap bírnám ölelgetni, simogatni, nagyon kellemes szőre lett. Bár Hasselhoff mindig megirigyelhetné a mellkas szőrét... :/ Kezd kijönni így szőr nélkül az alkata. Már tudom, hogy miért is szeretek bele újra és újra. 7 hónapos kori képeken van gyönyörű agárteste, most újra látszik, hogy milyen szép. Kicsi túlzással elmenne granting kutyának is :D Jövőre ő is nyírva lesz nagy valószínűséggel, nagyon durván melege szokott lenni.
A beállítást régebben gyakoroltam vele, mikor minden áron el akartam vinni hobbi kiállításra. Még lehet belőle valami, csak a figyeltetése nehéz. Most is a kacsák kellettek hozzá :) Na meg az a faroktartás... annyira alul tűzött a farka, hogy folyton így áll... plusz az se tetszik neki, hogy folyamatosan pakolgatom a lábait. Itt is a hátsó fele el van csúszva. De mindegy is, ő munkakutya! :D
Egy utolsó hír így a végére. Jövő hét szombaton, azaz 8 nap múlva jön haza végre Panda! Március óta ismerem, azóta várom már... igazából pedig lassan egy éve él a szívemben a vágy, hogy végre... de ha úgy nézzük, akkor már kiskorom óta vágyok lóra. Hihetetlen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése