Sosem egyszerű megírni egy ilyen tartalmú bejegyzést, főleg egy héten belül kettőt. Ez is csak azt mutatja, hogy senki sem halhatatlan, mindennek vannak határai és nem mi irányítjuk az életünket. Na és hogy ez a világ mennyire igazságtalan!
RIP Novah
2012.01.06. - 2012.03.29.
Egyszer találkoztunk, ennyi elég volt, hogy elbűvöljön az igazi férfias kisugárzásával ez a kis zonkitöltelék uraság. Nézett rám a nagy zöld szemeivel, felült az ölembe és egy óriási kutyapuszit nyomott az arcomra. Mókás kis törpördög, helyes kis fogacskákkal, amiket nem félt használni, ha Mandulával játszott. Mert játszottak! Az első kölyök, akivel nem durvult...
Itt hagyta a földi életet, a gazdáját, a "testvérét". Most már odaát ugrándozik a szél által felkapott falevelekkel.
Csak egy gyors bejegyzés, mert igazából már hajat kéne mosnom és készülődnöm suliba, de itt ragadtam :)
Tegnap séta után Mandulával gyakoroltam a versenyre. Ügyes a csaj, sikerült azt is lebeszélnem vele, hogy a kezemben nem azért van a kaja, hogy duplán lakjon jól, hanem hogy arra figyeljen. Röviden: nem harapja le a kezem a kajával együtt :D A másik pozitív dolog, hogy megtanult szépen futni velem, nem pattog, nem morog, nem ugat. Ha egy kicsit is gyorsítottam, mindig elkezdett vadulni, letépte a kezem, megmorgott.
Sétánál elkezdtem ugrálni, ha morgott, akkor korrigáltam egy pici pórázrántással. Már előre fele ugráltam, amikor pattogni is elkezdett, ugyan így korrigáltam, majd rövid távon futás. Van egy kicsit piaffe mozgása, azaz pattog futás közben, de nem ugrál és végig tartja a szemkontaktot :D Legalább ezt sem kell megtanítanom neki külön, van egy saját járásmódja.
Viszont nem tépi le a fejem! :D És ez annyira jó érzés, hogy "ennyi kellett csak neki?" Nem rossz kutya ő, csak kicsit kell vele foglalkozni, szóval nem értem a volt gazdáit. Túladni egy ilyen kincsen... én legalább jól jártan! :D
Tegnap este ezzel a kis csajos kiegészítővel szórakoztam egy órát. Ahhoz képest, hogy az első, szerintem elfogadható lett :) Amúgy elvileg még gazdikereső!
Leghosszabb helyzetbe állítva úgy 47 cm körül van, 20 mm széles. Nem biztonsági, azaz nem kell átbújtatni karikán a csatot, félkarika van a csat mögé varrva. Inkább lánykáknak, vagy rózsaszín imádó kankutyásoknak ajánlom :)
2012. március 23., péntek
Lesz agility vagy nem lesz agility? Szeretném, de mások nem igazán... A csapat levlistájáról is lekerültem, vagy nem tudom, hogy mi van, de nem kapok már híreket február vége óta, a helyszín változtatásról is csak tegnap hallottam... Érdekes lesz minden esetre, mert járnék, de még mindig nem érzem magam odavalónak. Valahogy úgy érzem, hogy nem vagyok egy olyan személy, akit elviselnek ott.
Mennék agilitytáborba is, de emiatt nem töröm össze magam, hogy tényleg menni tudjak. Valahogy csalódtam az agilityban. Nem a sportban, hanem azokban, akik művelik.
Vagy már én sem tudom, hogy mi van itt. Akkora, de akkora zavar van a fejemben... egyszer hívnak, hogy menjek, máskor meg kifogásokat találnak, hogy mégse...
Hoztam Mandulka videót, igaz múlt hét szombati, de hát most volt kedvem meg időm is megvágni :)
A vicc, hogy Arcus első trükkvideójában is metál, pontosabban Black Veil Brides volt az aláfestés, meg itt is. Csak a szám változott, meg a tartalom. :)
Igyekszik, naaaaaagyon nyáladzik, ha kaja van, ő inkább az a gondolkodós fajta, míg Arci az erőből mindent típus. :) Össze kéne őket gyúrni! :D
Megőrültek a dögök. Tegnap óta komoly kiképzés folyik itthon, láb mellett séta, stb. Délután elmentem itthonról és csak későn értem haza, így anya vitte ki őket, csakhogy ő előre engedte őket. Ennyi kellett és 2 napos munkámnak annyi. Arcus előre somfordál, mint aki semmit sem csinál, Mandula meg direktbe előrepattog. Lemorgom őket, hátra állnak, majd újra. Nem érdekli őket, hogy már tizenvalahányadszorra rántom vissza őket mögém, újra előre mennek. Mandulával újra kellett pórázszabályoznom, őt annyira nem érdekelte. De még ezek után sem.
Aztán hagytam a fenébe, ha elém jöttek, visszahúz, lábbal segít. Nem volt tökéletes, de valami azért volt. Most nem mertem egy ujjal fogni a pórázakat, sem ledobni a földre.
Holnap tényleg neki kéne állnom újra legalább Arci kűrjének. Mandulával meg spontán dolog lesz, majd valamit összehozunk meg játszunk valamilyen zenére.
Ha már zene, akkor az agymenésem, Kerli:
Imádom már egy ideje, bár mostanában kicsit beújította ezt a dubstep stílust, de attól még mindig a kedvenc énekesnőm. Az egyik számára, a Tea Partyra is szeretnék majd Arcival kűrt csinálni, Mandulával is lehet, hogy az egyik számára fogjuk majd májusban nyomni :) Amúgy Kerli maradt az a rendes észt lány, aki volt, a rajongóival facebookon és bármilyen közösségi oldalon beszélget, kérésre hajkészítési videót is csinál vagy bármi mást. Minden fellépőruháját ő csinálja, a zenéit ő írja, a koncerteket is maga szervezi. Annyira, de annyira szeretnék vele találkozni. :)
Tegnap este voltam Korom Gábor előadásán a tükörmódszerről. Tavaly nyáron már elmentem egy hasonlóra, de azt nem ő tartotta és kicsit máshogy is magyaráztál el. Kétséges volt, hogy eljutok-e odáig, mert egyrészt beteg vagyok, másrészt későn lett volna vége a tervezet szerint. Mindegy, elmentem. Sok ismerős volt az agilitysek közül, meg egyik osztálytársam is eljött.
Hát ez a pasi marha jó fej, azt kell, hogy mondjam! :D Egy böszme kutyás, aki tényleg őrülten imádja csinálni ezt az egészet. Sokat nevettünk az előadásán, sokszor ismertünk magunkra egy-egy példánál. A legjobb a lúzercédula példa volt. Már elkezdtem kiradírozni néhányat :D Sosem szerettem, ha láb mellett kell sétálnia állandóan a kutyának, valahogy nem éreztem elég szabadnak ezt a módot a sétára. Viszont most csak azért is! Mandulával múltkor fél órán keresztül pórázszabályoztunk, most elég volt 2 perc és felfogta. Két kutyával egyszerre, tegnap ez még egy lehetetlen dolognak tűnt. Este etetésnél is lemorogtam őket, Mandula bevonult a házba és lefeküdt, Arcus meg mögém bújt és várt.
Még lett volna pár kérdésem, főleg Mandula morogva pattogása miatt, hogy erről hogyan tudnám leszoktatni, csak sajnos sietnem kellett a buszra. Elvileg lesz még több alkalom is, mindenképp szeretnék eljutni megint egy előadására, mert nagyon élveztem. És persze ajánlom mindenkinek az ilyen előadásokat!
Ismét volt és mi megint ott tengettük a napunkat! :D Igen, kicsit későn írok róla, de hát ez van...
Reggel 8 körül indultunk Csillával, aki kijött értünk. Kaptam egy kicsiNovah-t az ölembe, aki egyből elkezdett a lábam előtt ülő Mandulával incselkedni. Arci és Molli hátul volt a csomagtartóban. Mentünk Roxiért, akit kicsit körülményes volt megtalálni.
Fél 9-re már ott voltunk, beregisztráltunk, kipakoltunk. Több kutya is érdeklődött Mandula iránt, vicceltünk még azzal is, hogy neeeeeem, nem tüzel... ahaa, csak a kisasszony úgy képzelte, hogy vicces átverni engem. Előtte nap még semmi, erre az nap betüzelt! Hát mit ne mondjak, kicsit rosszul esett. :/ Egy foxi meg egy mudi is bőszen érdeklődött iránta, szóval figyeltünk rá. Mondjuk a mudi visszafogta magát, a foxi meg Arcust is meg akarta hágni... el kellett magyaráznom a gazdiknak, hogy ő fiú volt egykor, még kicsit sem lány. :)
Lényegében voltak kisebb versenyek a teszt során egy külön pályán. Mi részt vettünk a kutya-gazda hasonmásversenyen, a kutyaszépségversenyen meg az ügyességiben. Semelyikben sem értünk el eredményt :(
Hárman lányok ez szórakoztunk, Roxival már annyira untuk magunkat, hogy nekiálltunk táncolni a háttérzenére, meg trükköztünk a kutyákkal. Csilla ellopta labdázni meg frizbizni Mandulát. Pörgött alaposan a csaj, még túlságosan is.
Nyertünk két gravírozott poharat, amiből az egyiket sikerült is este összetörnöm, mindkét kutya kapott ingyenes kutyasuli-látogatási alkalmakat, meg oklevelet.
De a lényeg, hogy mind a ketten KITŰNŐ minősítést kaptak :D Arcival megint a flakonos dolognál vesztettünk pontot, Mandula lapját nem láttam, bár ő is megijedt akkor.
Jó az idő, igazi tavaszias, hát akkor az ember a szabadban van, nem? Egész délelőtt kinn voltam a dögökkel, Mandulával klikkereztem. Megtanult beleülni egy kosárba, felmászni a kosár tetejére, fát kerülni (bár ebben még nem vagyok biztos, hogy tudja is), meg a kúszó használatát is megtanítottam neki. Egész végig Arcival rohangásztak a kert elejében, vagy éppen a gazokat kapták el, amiket anya húzkodott ki a kertből. :D Nagyon élvezték. Más hírrel igazából nem is jöttem... csak annyival, hogy mint látszik, nem mentünk Kakucsra, a frizbiversenyre, mert az utolsó napokban, mint kiderült nem is fértünk volna be az autóba, meg nem is tudtam volna menni, mert egy nappal korábban mentek. :/ Szóval, a kommunikáció fontos, én most elég jól megszívtam, főleg, hogy már 2-3 hete le volt beszélve, hogy megyek, erre a hét közepén kiderül, hogy mégsem tudok, önhibámon kívül.
Holnap viszont karakterteszt :D
Arcival bevonatozunk a városba kicsit keveregni. Úgy terveztem, hogy majd viszek virslit, aztán gyakorlunk. Megakadtunk ott, hogy nincs virsli itthon. Na mindegy, narancsos jutalomfalat, a nagy kedvenc legalább van, viszek azt. De neki az nem kell... :/ Meg valahogy most jobban figyelt a külvilágra, mint rám, nem is akart lábnál jönni, rángatott. Lementem vele a Rába partra, az ágyúkhoz, hogy ott majd csinálok róla képeket. 1: mindenhol emberek voltak. 2: neki fontosabb volt megnézni a kacsákat és a kajakosokat, mint leülni és rám nézni. Akár hova álltam, persze, hogy nem rám nézett, hanem a másik irányba.
Arci fogta magát, beterpesztett a Baros utca, a város legforgalmasabb sétálóutcája közepén és PISILT! De nem ám a fára vagy valami oszlopra, áááá nem, ahol volt, megállt és sutty, célba vette a járófelületet, pont az utca közepén. O_O Nem is lenne ciki, ha éppen nem előtte fél perccel eresztett volna ki egy nagyobb adagot magából... :/
Elsétáltunk a kedvenc parkomba, ami a város közepén van, a legforgalmasabb részen, de mégis csend és nyugalom honol. Lecsüccsentünk, nekiálltam banánt enni, és még ez is hidegen hagyta! Összefutottam itt azzal a sráccal, aki a rasztámat csinálta :D Nézem, ooo, raszta *__* Hátra fordult, ooo, Ádám! :D Nem tudom, hogy megismert-e, mert már múltkor is egy ifi-raszta kocsmában is ráköszöntem, ő meg csak nézett. Na, de nem lényeg :D
Egyszóval Arciról nincs használható képem... :/ Viszont elfáradtunk mind a ketten :D
Ilyen kedvem van, elnézést mindenkitől, aki nem szereti a lazább metált. A KISS covert meg nem akartam felrakni :D
Nos, szerencséesen lebetegedtem így a hosszú hétvége elejére. Annyira kiszámítható egy dolog ez is, mindig szünetekben vagyok beteg. Nyári szünet elején középfülgyulladás... :/
Szóval most van egy jó kis screamo hangom, mint Andynek a felül linkelt számban, amitől a kutyák már sikeresen meg is ijedtek.
Reggel megint Mandulára ébredtem, aki egy helyben feküdve ugatott. Egyszer valamivel ledobom a tetőtéri ablakomból, az biztos. Úgy terveztem, hogy alszok 8-9-ig, nem kelek fel szokásosan hajnalok hajnalán. De kisasszony máshogy gondolta. Megyünk ki a kapu felé, ott mindig én megyek előre, ők besorakoznak mögém és megvárják, míg kimegyek. Hát most beálltak elém, amit nem vettem jó néven a nem túl kedves ébresztés után, szóval kinyitottam a szám és kicsikartam iszonyat fájós torokkal egy "Kutyák, hátra!" parancsot. Egyszerre néztek rám mind a ketten, merev, kitágult szemekkel. Nem csodálom. Inkább meg sem szólalok, annyira fáj meg nevetséges is a hangom most. :D Arcust elengedtem a telkünk mellett, ő megbízható most már annyira, hogy bárhol elengedjem. Na már most, ő úgy gondolta, hogy nem az erdőbe fog menni, hanem a pályára. Berohant, süketet játszott... mondjuk én sem voltam különösképp hangos behívásilag. Hát jó, akkor játszanak egyet, Mandulát is elengedtem. Ő is behívható... volt. Rám se nézett, ha odajött, akkor egyből el is rohant, ahogy felém nyúltam. O_o Arcust megfogtam, lefektettem, mentem Mandulért. Semmi, megy előre, már majdnem a lovardában volt, aztán lefordult az erdőbe. Arcust kikötöttem, aztán elkezdtem mondani, hogy "Szia Mandula, elmentem, itt hagylak!" Elindultam a másik irányba, kutya sehol, már az erdőben jár.
Aztán megérkezett, futottam előle, ő ugatva rám vetette magát (szokása...), de amint elkaptam volna, elrohant. Persze, hogy most kellett előjönnie az előéletének, amikor folyton kergették, ha meg akarták fogni. Eddig nem volt ilyen, max egyszer, anyával, de velem sosem játszotta el. Újra futok, kutya jön, leguggoltam, elkezdtem beszélni hozzá. Ér éljen, megvan! Kapott jó nagy simit, puszikat, csóvált boldogan, aztán eldobta magát előttem.
Amúgy mára kűrgyakorlást akartam beiktatni. Hát ebből se lesz semmi. Pedig olyan szép idő van! Mindjárt megyek vissza csicsikálni vagy még előtte valami torokfertőtlenítőbigyót beveszek. És persze, hogy a legjobb napon jön össze a betegség. Szabadnap, bátyámmal vagyok itthon, süt a nap, március 15...
És igen, nem ide tartozik, de tegnap voltam a Márciusi ifjak versenyen és 7. helyezett lett a csapatom. A 14-ből :D Nagyon élvezhető verseny volt, mi keltettük a hangulatot és táncoltunk szünetekben. Mint kiderült, nekem még mindig kocsonyából van a lábam, szavalás közben ugyan úgy remegtem, mint múltkor Alfa kupán. Már nem tudtam eldönteni, hogy hogyan álljak, hogyan nem fogok összeesni :D
Arcussal gyakorlunk nagyban a kűrre, bár kishercegemre rájött mostanában az, hogy nem fogadja el a jutalomfalatot. Se a sajtot, amit amúgy imád, se a felvágottat, se a kedvenc száraz jutalomfalatját. Semmit. Vagy elveszi és kiköpi, esetleg csak megszagolja, vagy miután megcsinálta a feladatot, egyből elmegy szaglászni... :/ A vacsoráját sem igazán akarja megenni úgy, mint eddig. Szóval ma csak fél marék tápot kap... Meg evett ma elég jutalomfalatot. Ezt persze megeszi, narancsos-csirkés táp :D
Még mindig ki vagyok akadva... Ott egy világklasszis kennelből származó, ISDS regisztrációval is rendelkező, eredményes kan, de neeeem, mert drágább, mint venni szaporítótól egy "ki tudja, hogy mi a baja" kant...
Na mindegy, lehet, hogy csak én vagyok ennyire törzskönyvmániás, meg minél jobb kutya kereső... Következő pár évre már vannak terveim mind két kutyával, a sokárakövetkező kölyökre is vannak már terveim. Idén kész lesz az új helyük, rendes kifutóval, a héten valószínű, hogy a kutyafuttató ügyét is felvetjük a hivatalban. Már múltkor beszóltak pár kutyásnak, hogy póráz nélkül ne sétáltassa az ebét... Kérdem én, akkor hol rohangászhat szabadon a kutya? A töltésen, ártérben, szántón lelövik, erdőben is, pár kisebb füves terület van, de autóút mellett, meg van a sínek melletti terület, de ott meg a vonat jár...
Eldőlt, két kutyával nevezek az Alfa Kupára! (Már ha addig meglesz Mandula műtétje)
Elkezdtünk gyakorolni mind Arcussal és Mandulával is. Mandul eddig csak ülni, feküdni, maradni, pacsit adni, meg forogni tud, most kezdtük el a lábszlalomot. Arcus meg két napja alig hajlandó velem együttmükődni... nem figyel, gyakorlat közben elmegy, vagy csak nem csinálja meg, amit kérek. Elég kiakasztó ez így, nem sokkal a verseny előtt...
Jövő hétvégén meg sűrű programunk lesz. Szombaton Kakucsra megyünk frizbiversenyre két kutyával, vasárnap pedig karaktertesztre. Remélem elfáradnak és kidőlnek egy ideig :D
Amúgy meg rájöttem, hogy hiába járatom a számat, az emberek nem hisznek neked addig, amíg meg nem tapasztalják önhibájukból a dolgokat. Nem hiszik el, hogy a több száz kutyás tenyészet nem tenyészet, hanem szaporító, ahonnan csak beteg és nagy valószínűséggel keverék kutyát fog venni. Miután a 25000 Ft-ért megvett csivava elkezdett Jack Russel terrierre hasonlítani, rájöttek, hogy talán mégsem azt kapták, amit vettek. Aztán jött a napi szinten állatorvoshoz járás, mert a kutya hányt, hasmenése van, nem eszik... bélgyulladás és egyéb öröklött szervi problémák. Én megmondtam...
A kutya folyamatosan ágyra piszkított, ha kivitték udvarra, ott csak szaglászott, bevitték, újra bekakilt. Ugatott, harapott, nem tudott normálisan sétálni, se bejönni. Felajánlottam, hogy segítek a nevelésben akár szóban, akár foglalkozok én a kutyával. Semmi, inkább elpasszolták, mert ilyen kutya nem kell nekik... :/
Hát erre most mit mondjak?
A másik. Törzskönyves szuka, tenyésztésre, törzskönyves kan kinézve neki, de a fedeztetés nem jött össze. Hát akkor miért is ne, vesz mellé a gazdi szaporítótól egy kant... semmi szűrés vagy törzskönyv, jó kérdés, hogy hányadik generáció szűrés nélkül. Jó kérdés, hogy milyen betegségei vannak! A kutyák egyszer csak összeragadnak, bár nem akarta még, de összejött egy alom. Mentegetőzik, hogy nem akart még almot... MÉG! Ennek ellenére biztos, hogy azért vette a kant, hogy majd megoldja házon belül a szaporítást. Szép...
És ezt is megmondtam az elején...
Igazából nagyon kiábrándultam sok emberből, akár van kutyája, akár nincs. Egyáltalán minek egy olyan embernek munkavonalú border, akinek csak a kertben van, néha elvisz sétálni, aztán csak almot akar tőle?
Na, beszámoló. Nem lesz túl hosszú, mert időm sem igazán van írni...
Na, reggel 6-kor indultunk, Arcusnak nézelődnie kellett az ablakon keresztül az autópályán is... Közben kaptuk a telefont, hogy menjünk Bicskére. Odamentünk, megálltunk a Sparnál, ahol Arcinak muszáj volt az ölembe ülni :D Lökött. Továbbmentünk a vasútra, ahol kiszálltunk és elsétáltunk a sínek mellett az erdőben. A föld olyan ausztráliai fílinggel vörös volt, pont olvadt, szóval a kutyák és a cipőink is összeszedték. Arcinak ezáltal lett vörös zoknija :D
Balázs és Joker felszed, tovább a verseny helyszínére, térképes útbaigazítással meg tanyanézéssel. "Erre sok a tanya, hazafelé veszünk is egyet, a Niki meg Arcit kirakjuk, hogy 500-as rackanyájat tereljenek." :D Tény, hogy láttam pár nagyon tetszetős tanyát, meg lovaspolo klubbot is.
Odaértünk futás be, jelentkezzünk, hogy itt vagyunk. Első futamról lekéstünk, és mivel Balázs nem tudott Jokerrel futni, ezért Dóri ment vele a másodikban. Hát, aranyosak voltak tömören :D
Aztán elmentünk sétálni. Majd vissza. Majd megint séta :D Dóriék elmentem etoltesztre, mi maradtunk Balázzsal meg a két saját kutyánkkal. Kimentünk az erdőbe és frizbiztünk, meg a dögöket fárasztottuk. Dóriék megjöttek, mi mentünk vissza frizbizni, majd jön a telefon, hogy kellene a kocsikulcs, mert lassan futam. Odafutok, megyek vissza, hogy lassan indulni kellene, mire már le is futották :O
Fél 8-ig ott voltunk, még az A3-sok közül is megnéztünk párat, aztán jöttünk el, vagyis előtte Arcusféltesógazdiékhoz, azaz Rupiékhoz mentünk, majd onnan "saját" tütüvel haza. Bejelentettem, hogy aludni fogok... elindultunk és már aludtam is hazáig, vagyis az autópálya lehajtóig :D
Szóval sokat sétáltunk, Arci végig szabadon, a lovakat sem akarta megterelni, bár amikor előtte vezettek át egyet, akkor azt megugatta egyszer. Fáradt volt ő is, sok kutyát megismer, a végére már hisztis lett, elege volt mindenből és ha egy kutya nyomult, akkor köcsögösködött vele. Megértem, mikor 8 óra meló után még jönnek és jönnek... ebben is rám ütött :D
Holnap reggel 6-kor indulunk Arcival Tordasra agility versenyt nézni. Mandulka itthon marad, egy félelmem van: az egész apot végig fogja üvölteni a séták kivételével, mert nem lesz mellette Arcus. :/ Talán ennél butább dolgokat nem csinál.
Na, de megyünk és ez a lényeg. Újra kettesben Arcival járjuk a programokat. Tavasz van, süt a nap, boldogság van. :D
Ma mindenkit kikészítettem a türelmetlenségemmel... a folytonos "Holnap TORDAS!" táncikálással, meg ennek a számnak az ismételgetésével:
Kell képet csinálnom a kék égről, a zöld fűről, és a félfülű lámáról :D
