Szilveszteri helyzetjelentés

Uhh, kéne évösszegzőt írni, de nem visz rá a lélek, annyira nem jutnak eszembe a fontosabb dolgok dátumai...
Viszont Arci délután 5 óta benn van a házban, eleinte csak mászkált, meg az asztal alá bújt a hangok elől, majd adtunk neki homeopátiás nyugtatót, mire kifeküdt a takarójára és teljesen elszállt. Lebeg, fetreng, néz a távolba, néha csóvál magában és a legnagyobb hangzavar közepén aludt el. Pedig csak egyet kapott, nem kettőt, mint kellett volna. Éjfél előtt majd még egy, hogy ne legyen probléma akkor, amikor fél órán keresztül mindenhonnan lövöldöznek.
Jól bírja, mindenki dögönyözi. Előbb lefeküdtem mellé a szőnyegre, rátettem a fejemet a nyakára, mire ő úgy nyújtózkodott, hogy az egyik mellső lába pont a vállamra került, az orrát pedig az én orromhoz nyomta és szuszogva aludt tovább. :D Imádom.
Ha kilépünk a házból, akkor hisztériázik, rohanni akar vissza, pisilni nem pisil, kakilni még inkább nem. Most egy ideje csönd van, szóval megyek és kerülök vele egyet, hogy kiengedje a fáradt gőzt és újra nyugiban aludjon itt benn, immár a nyugtató hatása nélkül.

Holnap pedig jelentkezek, hogy miként éltük túl... :D

Ja, tegnap este is velem aludt, mert akkor is durrogtattak. Órákon keresztül bámulta a tengerimalacokat, folyt a nyála, óriási tócsa lett a szőnyegemen, ő meg agyilag zokni lett. Elküldtem a helyére, majd egy fél óra múlva elengedtem onnan, ő pedig lapulva lassan közeledett újra a terrárium felé...  Este az ágyamon ugrált, ha rászóltam és helyére küldtem, akkor két perc múlva már a cocákat szadizta újra. Hajnali kettőkor arra ébredtem, hogy félig benn lóg a kutya a terráriumban, a cocák visítanak, Arci meg nem tudja, hogy mit csináljon és ijedten kapálózott. Kiemeltem, cocák dobozba, Arcus az ágy egyik merevítőjéhez kiköt... De legalább tudtam 3 órát nyugiban aludni, mert reggel 6-kor ébresztő. Ugyan is mentünk volna futóversenyre, de apa látta rajtam, hogy semmit se aludtam és azt mondta, hogy majd délután elmegyünk itt a faluban Arcival közösen futni. Ez meg azért nem jött össze, mert bevásárolni mentünk anyával. Előtte meg besétáltunk a faluközpontba Arcival, ahol nem érdekelték az őrjöngő kutyák, amiknek máskor ő is meg szokott őrülni. Jött láb mellett laza pórázon, néha odanézett egy-egy kutyára, de ennyi! Büszke vagyok erre a teljesítményére!

Délelőtt agilityztünk itthon. Kerültetéseket csináltunk, meg olyat, hogy nem látta a kúszó száját az akadályról leérkezés után. Nagyon ügyes volt, bár először fogta magát és a léc alatt átbújt... :/ Egyszer vert, mert túl nagy ívben fordult, az oldalával pedig meglökte az akadály tartóját és az egész borult. Utána már ment tökéletesen. Majd lesz videó is :D

BUÉK mindenkinek!

Még inkább beigazolódott, hogy amit nagyon, teljes szívemből szeretnék, azt valahogy a Sors ellenzi és nem adja meg nekem. Röviden: amire vágyok, az valahogy annak ellenére, hogy elérhető közelségben van, sosem jön össze igazán. A lényege: lúzer vagyok.

Vicces... Addig minden jól ment, amíg ki nem írtam magamból a boldogságom és nem éltem túl bele magam. Most, hogy elmentem és megtettem az első lépéseket, azaz vásároltam és már lelkiekben is felkészültem, egyből minden a rossz irány felé fordult. Nagyon kiakasztó... Utálom magam.
Az alvás sem megy. Anya hívott 22 órakor, hogy mégsem fog összejönni a dolog, nagyon sajnálja. Másfél órán keresztül csak bámultam a plafont, az éjjeli szekrényen álló lámpát, a kezemet és azon gondolkodtam, hogy mit ronthattam el vagy mi az oka ennek. Nem jutottam normális megoldásra... Talán aludtam 3 órát, az is abból állt, hogy forgolódtam és minden idegesített. Így hát fogtam magam és kiírtam azt, ami bennem van. Lehet nem ide kéne és nem ilyen formában, de segíteni szokott a lelkemnek.

Igazán sajnálom, hogy így alakult...

Nem lesz ma hosszú bejegyzés, képekkel...

Holnap

Ha minden igaz, holnap este hosszú bejegyzéssel és sok képpel jövök. De azért szorítsatok! Hogy miért? Majd megtudjátok... :D 

Iiiiiiszonyat boldog vagyok MOST! 

Edzés

Ma újra agility edzésen járunk. Mivel jóval korábban volt csak vonat a városba, így kerülővel sétáltunk ki a lovardába, pluszba még ott a környéken is bolyongtunk egy kicsit. Párszor bemutattam pár autósnak... istenem, aki nem ismeri a kreszt, az hogy ülhet autóba?!
Kinn Arcust elengedtük Jokerral meg egy koronggal, hogy fáradjanak... hát ha az annyi sétától nem fáradt le, akkor egy kis dobálástól se fog... és nem is fáradt el. Bementünk, szépen viselkedett, nem nyöszörgött, húzott, ugatott, semmi ilyen.
Mentünk egy akadály, hosszú kúszó, akadályt körben. Először a végén az akadályt nem tudtam megugratni vele, mert túl távol voltam, azután túl közel. Aztán meg Arci rohant el megnézni a másik csapat edzését... Majd megszívatott, kúszóba küldtem, én már fordultam is el, gondoltam úgy is bemegy... aha, csak hogy kifordult. Tomi mondta, hogy hívjam. Hívtam és néztem a kúszót, hogy hol akadt el... mert én azt nem láttam, hogy ki is jött belőle az elején. Egyszer csak megjelent Arci a másik oldalamon. :D Még hogy nincs humorérzékük a kutyáknak :D
Második körben két akadály-kúszó-akadály volt, a kúszóba úgy kellett bemennie, hogy nem látta a száját. Először második kérésre sikerült csak beküldeni kúszóba, rohantam tovább. Hopp, előttem akadály! Valahogy ki kéne Kerülni vagy átugrani... nem fog menni. Jéé, két lábam van és nem tudom őket irányítani. PUFF! Megint estem egy szépet... :) Arcus jött oda, hogy kéri a sajtját, ő jól megcsinálta a pályát, én voltam a béna. Aztán megint elment rohangászó birkaszörű uszkárt terelni a pálya másik végére... majd sípolós labdát talált, amivel futott két kört és mindenkinek mutogatta, hogy van ilyene... Na, ott már kiakadtam rá. Olyan jól csinálta, de persze el kell rohannia, mert "az a kutya talán egy kicsit is hasonlít birkára, majd elhiszi ez a hülye, hogy terelni mentem...". Aranyos, iróniával... De sikerült megcsinálni :D
Utána elmentünk sétálni a Püspökerdőbe. Találkoztunk egy igazán szép fekete labradorral. Igazi nyurga testű, hosszú lábú. *_* Arci jól kijött vele, kergették egymást a parton. Bementünk az erdőbe, ahol frizbiztünk egy kicsit. Persze Arcusnak muszáj volt a legnagyobb gazba belemennie... teli van a farka és a feneke bogánccsal. Amennyit tudtam, kifésültem és kiszedegettem, most a természetre bízom, hátha kijön. Ha holnapig semmi változás, akkor ki kell vágnom onnan... Szóval Arcinak nem lesz farka vége, mert az úgy az egész összeállt a sok bogáncstól... :/ Szép lesz...

HELP

Valaki nem megy mostanában (az elkövetkezendő 2 hétben) Pestre?

Karácsony

Először is szeretnék minden olvasónknak BOLDOG ÉS BÉKÉS KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNNI!

Tegnap ugye szenteste volt, Arci is bebocsátást kapott a házba egy alapos szépítkezés után. Annyira boldog volt, hogy mindenki a közelében volt és szereti, simogatja. Egyből megtalálta a fát és alatta a szaloncukrokat, amit inkább lecseréltünk csontra. ( Mikor anya megvette és hazahozta, apa azzal szórakozott, hogy akár kőkori gyilkolószerszámnak is beillene...:D)Arcus fogta, cipelte fóliástól, ledobta a járólapra. O_O Kiterítettem neki a takaróját a konyhapult végére, a kanapé mellé, hogy tudjon rágcsálni. Úgy ropizta, rossz volt hallgatni, ahogy recseg a csont. Aztán rájött, hogy kapott köteles játékot is, azt hurcolta mindenhova. Szokás szerint melege lett itt benn (20 fok), és kikéredzkedett az előszobába, a hidegbe. Csak miatta szellőztettünk ki, hogy jobban érezze magát :D Lefeküdt a kanapé mögé a szőnyegre és aludt. Nem érdekelte, hogy Öcsi az új távirányítós autójával folyton körülötte körözött, vagy hogy anya tőle 3 méterre sütötte a húst.  Békésen aludt... annyira jó volt nézni.

Ma meg mamáéknál voltunk, jött ő is velünk. Kicsit féltem attól, hogy az előkertben hagyjam, mert ha megjönnek nagybátyámék, akkor ki ne rohanjon az utcára, az ismeretlenbe. De ügyes volt, lefeküdt a bejárati ajtó elé, pisilni ment csak el a bokrokig, mindig jött vissza. Bármikor néztem ki rá, ott feküdt és mosolygott. Csöngettek, ő odament örülni nekik, aztán rohant vissza az ajtóhoz. Annyira aranyos volt, ahogy belefúrta a fejét a csomagok közé :D Szokása, mióta anya hozza haza neki a kaját a kórházból. Mindig, minden zacskót át kell szaglásznia. A szomszéd bácsihoz odament, bohóckodott vele egy kicsit, közben kimentem gyakorolni vele. Nem érdekelte, hogy ismeretlen hely, csinálta a dolgát. Anya 10 percenként eltűnt, de sikerült rájönnöm, hogy Arcust eteti. De legalább kért tőle valamilyen trükköt! :D Kezdi megtanulni a leckét és értékelni a munkámat... talán rájött, hogy tényleg csak rosszat tehet azzal, hogy bármikor-bármiért eteti.
8 éves unokatesóm, aki elvileg kutyaszőr allergiás, kijött velem Arcival játszani. Kért tőle pacsit, az elején félt, aztán boldogan simogatta. Annyira aranyos volt, ahogy örült minden egyes trükknek. :)
Épp indultunk volna el, mikor mama kijelentette, hogy adjunk még a kutyának rántott húst.
- De mama, buszozunk, nem akarom, hogy esetlegesen összehányja magát!
- Akkor rakd el, úgy sem eszik eleget szegény kutya!
O_____O Kérem szépen, sikerült felhizlalni Arcit téli súlyára, ami 21 kiló körül van... a nyári kondijához képest most kövér! De nem adok neki eleget... Csak lemozogja, ami nem is csoda... :D

2011 képekben

:D

Mostanában

Arci reggel kicsit rekedt volt, meg is hagytam anyáéknak, hogy figyeljék, aztán ha valami van, akkor hívjanak. Végül nem lett semmi, el is múlt gyorsan, de azért bennem van a félsz, hogy bármikor lehet ennél rosszabb...
Szóval délután behoztam, anya keresett neki egy pulcsit, amit rá tudok adni, ha szükségesnek érzem és most úgy sétálunk, hogy megpróbálom nem annyira kifárasztani, hogy lihegjen... oké, fifigazdi, de féltem a torkát. Szóval most pulcsiban sétálunk, de jól áll neki a világos kék szín! :D
Felmászott magától a kanapéra, akkor lehívtam róla, egy idő után viszont én hívtam fel. Cukin elfeküdt és tévét néztünk összebújva. Imádom ♥

Most ráfekszek a frizbi dobásokra, segítségem is van, szóval tanulgatok. Cserében én trükköket tanítok kutyának és gazdájának.

Amúgy haladunk a karácsonyi videóval, kisebb vágórészletek már megvannak, majd újra becsempészem Arcit és akkor az eleje is meglesz. :)

Téli DD

Gondolkodok... valami jót akarok csinálni. Ahhoz viszont idő kell... nem csak szimpla táncikát, rendes videót, kisfilmet. Az ötlet meg is van, a zene is, csak fel kéne venni, összevágni. Ahhoz meg idő kell, ami mostanában nem igazán van. Ma értem haza először délelőtt ezen a héten, eddig mindig este 7-kor estem be éhesen és fáradtan az ajtón.
Szóval szerdától videófelvétel ezerrel. Vége a sulinak majdnem két hétig, letudtam a kresz és munkavédelmi vizsgát. Annyira jó lenne már túl lenni ezeken...
Így szinte alig van időm Arcira, ma is szakadt az eső, de kimentünk és kerültünk egyet, hogy együtt lehessünk legalább.

Szóval a zenénk (egy része, mert terveim szerint mixelve lesz):

Mumus

Elért minket is a szükség, hogy igen is, kell az a hátrafelé szlalom és a nyusziülés. A két mumus. De kell, égetően szükség van rájuk a kűrhöz. Hát tegnap újra elővettük és szenvedtünk is velük...
Este kimentem egy jó adag jutalomfalattal, klikkerrel és óriási elkötelezettséggel, hogy akkor is tisztába rakom legalább a szlalomot. Először is rá kellett jönnöm, hogy melyik láb, melyik irányból, hogyan van a mozdulat, mert én ezt is képes vagyok elfelejteni. Jobbról balra mozdulattal kezdtem, egyből átment, óriási sipítozás, marék kaja, Arci meg jobban bepörgött.Hát akkor ha már a bal oldalamon van, próbáljuk meg onnan is. Na, itt kezdődött az egész agyrém. Egyszerűen folyamatosan a másik irányba csavarodott a feneke, bárhogy tuszkoltam bele az öklöm a szájába, bárhogy fordítottam oldalra és hátra, nem, ő a másik irányba megy a fenekével vagy épp csak miliméterekre kerüli el a hátsó lábam. Ha úgy álltam be, hogy csak hátrálni kell a jó végrehajtáshoz, akkor is kifordult a lábaim közül.
Szuszá, nagy levegő, próbáljuk újra. Első lépés teljesen oké, már ahogy behívtam jobb oldalra, egyből hátrált is volna be, amit ugyebár nem szabad engedni. Jó pár percet elvett, mire eszembe jutott, hogy jééé, van a hátam mögött egy fém lapháló, amit pont a lábam és a teste közé tudnék rakni, hogy rendesen megcsinálja.
Lap baloldalra, a jobb, azaz a hátsó lábam sarkához odabiggyeszt, Arcust beállít és parancs kiad: Hátra.

Kitolatott a lap és a vádlim között...

Csináljuk újra, jó lesz ez. Most már úgy álltam be, hogy tényleg csak tolatnia kelljen.

SIKERÜLT!

Teli tömtem kajával, megpaskoltam. Próba újra, ha már most ment. Kicsit oldalabra álltam, hogy most már fordulnia kelljen. Semmi...
Aztán megint semmi...
És újra...
Egy valami, csak éppen beleütközött a fenekével a lábamba, megtorpant és előre lépett.
Na még egyszer.
Juppi, átment!

Ha sikerült megtanítani neki ezt a trükköt, akkor végre lesz válaszom arra a kérdése, hogy mi volt a legnehezebb trükk, amit tud. :D

Agility, frizbi, nagy séta

Anyáék rám parancsoltak 14 óra körül, hogy most azonnal vigyem ki a kutyát, hogy Öcsi is ki tudjon jönni velünk... Csak hogy ne őket idegesítse a gyerek.
Szóval kimentünk, fogtam egy frizbit, a kúszót és az akadályt és kicuccoltunk a mellettünk lévő füves placcra. Először csak felpörgettem a koronggal, meg feldobtam neki a levegőbe, hogy elkapja.Olyanokat ugrott párszor, csak néztem *_* Volt egy szaltó közeli pillanat is, csak nem fordult át teljesen, hanem oldalra "borult" a levegőben. Dobtam pár hosszút is, először elkapta levegőben, a többit már nem igazán tudtam úgy időzíteni, hogy elérje... nem fut teljes sebességgel, pedig amúgy gyerekjáték lenne neki elkapni. Na, de még utoljára elkapta egy becsúszással, úgyhogy abba is hagytuk, megdicsértem, kapott kaját, aztán lefektettem pihenni, míg összeállítottam a pályát.
Először csak kúszóztam vele, beküldtem közelről, messziről, előrementem és úgy hívtam át.Utána tettem hozzá egy akadályt is, szűk fordulóval. Aaaaaaaannyira jól csinálta, mentünk ebből vagy kettőt, abba is hagytam, mert iszonyat jó volt, újra pihi, új pályaalakítás és gondolkodás, hogy hogy is van az a fordulás?! Miután sikeresen rájöttem, hogy melyik kezem, hogyan, mikor, mennyire kell fordítani a kutyát, így is mentünk hármat és iiiiszonyatosan megdicsértem. Figyelt, követte a kezem, nem érdekelte, hogy autó megy el mellettünk, emberek jönnek a szelektíveshez, ő ugrott, kúszott és csóválva az ölembe bújt. Ilyenkor imádom! ♥
Ördög cicával is kipróbáltuk az agilityt, ha már folyton bement a kúszóba Arcus után. Kézbe bemegy kúszóba, párszor egy lendülettel végig is futotta, máskor kicsit noszogatni kellett kajával és ciccegéssel. Lefektetett rudat is átléptettük vele, össze is raktuk a "pályát", aztán Öcsi futott vele.
Kijelentette, hogy ő a macskával akar agilityre járni, ha meg nem lehet Ördöggel, akkor kell neki egy aprókutya. Ahogy bejöttük és ezt bejelentette anyának... látni kellett volna azt az arcot :D
Utána elmentünk egy jó nagy sétára, mert egyik osztálytársamékhoz úgy is el kellett mennem, így jött Arci is. Őrjöngő kutyák között mentünk, az elején ő is húzott lábnál, aztán lebeszéltem vele és laza pórázzal jött a további úton. Le is dudáltak minket külföldiek, amikor már majdnem az árokban voltam kutyástól... A szántón elengedtem, minden apró jelzésre visszajött lábhoz ha kellett, vagy éppen megkerült. Találkoztunk Abdulkutyával is, ment volna haverkodni, csak a gazdija igen sietett, szóval most nem tudtak játszani.

Most pedig megyek ki, trükköket gyakorlunk és sétálunk megint egy nagyot! Szép estét mindenkinek!

Vannak dolgok...

Tegnap este Arcival sétáltunk egy jót feszültséglevezetésként 3x akkorát, mint szoktunk :) Elmentünk a vizslák felé is, akiktől fél. Mármint a kutyák már nincsenek ott, mivel másfél hónapja eltűntek és még mindig nincsenek meg. A kant látták már Ménfőcsanakon, de senkinek sem jutott eszébe megfogni, csak telefonálni tudtak... :/
Szóval, arra sétáltunk. Odafelé még felvette a szokott pózt, visszafelé már rendesen jött volna láb mellett, hogy a szomszédban a spánielek nem kezdtek volna el ugatni. Megszokta, hogy erre megjelennek a vizslák és "támadnak"... Az utolsó pár méteren szépen jött velem, láb mellé ültettem, fektettem, és kapott egy óriási dicséretet, mert nem pánikolt be, nem nézegetett oda.

A másik. Történt egy olyan kutya kobzás, amit senki sem tud, hogy mi alapján... nem megyek bele, aki tudni akarja, hogy mi van és hogy, az meg fogja találni... Részemről annyit mondok: furcsa. Mintagazda, az egész életét a kutyáinak szentelte... és most minden elveszett... :'(

Ugyebár kiskutyázásra készülök, a kennel is megvan, időpontot eltoltuk érettségi utánig, mivel utána lesz két évem, ami "csak" technikum, azaz 3 napot lovardákban és panziókban leszek gyakorlaton, kettőt pedig iskolában ülök végig egy héten. Nem fárasztó, nem viszi el az egész napomat, ha meg olyan helyet tudok magamnak szerezni, akkor hurcolnám magammal az állatkákat is. :)
Nos, mostanában újra végignéztem a kedvenc kenneleim honlapját és látom, hogy sok helyen kiskutyákat várnak. Nem is lenne baj, csak az én hülye fejem újra beindult és gondolkodik... Mik lennének a céljaim a kiskutyával? Dog dancing biztos, agility hobbyszinten, amikor van lehetőségünk, akkor terelés. És itt jön az, hogy "Dehát annyi kennel van, ahonnan jók erre is a kölykök!" Néha magamat kergetem őrületbe...

Tegnap épp feltévedtem a Poseidon kennel honlapjára, ahol megláttam, hogy Tiától lesznek kiskutyák jövőre, a kan pedig egy barna tri border. *_* Na már most, odavagyok a barna trikért (és a fekete tricolorokért, meg a redmerléért... :D) Tia meg gyönyörű egyszerűen! Könnyed,harmonikus felépítésű kutyus. Mi jött le nekem ebből először? Hát hogy tök jó ugrásokat lehetne megtanítani DD-hez az ebből az alomból származó kiskutyáknak... Löjjetek le... jövőre lesz az alom, én meg majd csak 2013-ban kiskutyázhatok. Pedig eddig olyan jól bírtam...

Aztán ki tudja... addig biztos fognak valamennyit változni az elképzeléseim, a terveim. Idén szeretnék Arcussal is eljutni minimum két DD versenyre (már ha lesz annyi megrendezve és nem az ország másik felén lesznek), jó lenne hobby kategóriában kiállításra is menni, a kutyasuliban is érdekes tanfolyamok vannak, amiket nem lehet kihagyni, és akkor még a terelésről nem is beszéltem. 

Jó lenne, ha egy nap 48 órából és egy hónap 62 napból állna... Lenne időm mindenre. Most pedig ifjú titánként elmentem ezt a bejegyzést és megyek novellaelemző versenyre... :D

Ez van...

Mégsem lesz karácsonyi műsorban szereplés. :/
Bejött a tanár egyik órára és mondta, hogy most már nem csak ő szervezi, hanem plusz 2 tanárt kapott segítségként, ám ők úgy vélekednek, hogy " Nem illik bele a karácsony témába"... (Akkor a tavalyi rábaközi néptánc hogy jött témába? Az is ajándék volt a diákoktól a tanároknak...)
Így meg inkább mondtam, hogy jó, köszönjük a lehetőséget, műsoron kívül csak a semmiért meg nem fogok másfél hét alatt egy kűrt összehozni.
Erre újra kérdezgetett a tanár úr, hogy hogy is van ez, mi is ez, honnan jött, mióta csináljuk. Elmagyaráztam neki és előjött azzal az ötlettel, hogy szalagavatónkra legalább már lesz valami... :S Nem akartam mondani, hogy az osztály éppenséggel "leemészti", hogy én csinálok ilyet és elég furcsán néznek rám, ha azt mondom, hogy nem gyakoroltunk Arcussal egy hete... Van 3 ember, aki nem mondja, de tudom, hogy ki nem állhatja az állatokat és nem értik, hogy miért hurcolok kutyát suliba, vannak, akik lenéznek e miatt és talán egy-kettő, akik támogatnak.

Nem is akartam mondani, hogy mi tudunk ilyet is, amikor segítséget kért az osztálytól a tanár műsorügyben, mert tudtam, hogy hurrogás meg jajjogás lesz a vége. És az is lett. Aztán aki a leghangosabban hőbörgött, az mondta a végén, hogy csináljuk meg... Igazából már ott vagyok, hogy nem fogok többet felajánlkozni ilyen esetben, viszont akkor is be fogom hordani iskolába Arcit, ha tudom, mert tök jó szocializációs helyzet, amikor a lépcsőn még az ember sem fér el, de a kutya egyből utat tör magának :D Meg csak úgy... nagy tömeg, zajok, ismeretlen hely, lovak, hangos traktorok. Vagy bejön velem utolsó nap, vagy majd csak tavasszal diáknapra, mint idén. :)

Ha már diáknap, akkor 2011-ben Bubi ellopta a Víziuszkárt :D

Előadás tévében

Sziasztok újra!
Most csak hirtelen, telefonról közölnék egy aprócska hírt (nincs itthon mükődő gép...)
Felkértek engem és Arcust az iskolámban, hogy vegyünk részt a karácsonyi ünnepségen, ami annyit jelwnt, hogy dog dancingeljünk kamerák előtt, amit majd utolsò nap leadnak a sulitévében. Van max másfél hetem összerakni egy teljesen ùj kűrt... Kell egy mikulásjelmez... :D

Edzés, évforduló és minden egyben

Régen írtam már, sajnos ez egy ideig így is fog maradni, mert a gépem még mindig rossz, Arcussal se csinálunk semmi különösebbet, mint átlagos napjainkon. Sétálunk, játszunk, néha gyakorlunk, sétálunk, pihizünk, sétálunk, pihizünk. Nagyon leegyszerűsítve ennyi.

Az évfordulóról nem írtam bővebben, szóval most ezt itt bepótlom:
Suli és kresz között bevásároltam (persze, hogy a legdrágább hely van a legközelebb...). Mentolos jutalomfalat, incsifincsi szuperextrás márkás konzerv, és olyan keksz, mint amilyet először adtam neki, amikor látogatni mentünk. Igaz, azt a zacskót a menhelyi Borzikának vettem, de mivel őt elvitték idő előtt, így ránk maradt egy fél csomag keksz, mi meg kutya nélkül voltunk. Szóval szeptemberen ezzel mentem Arcuslátogatni :D
<- ez az a keksz :D Emlékszem, Bee és Mav egyből jött, leült, pacsit adott, kért, Arcus hátul maradt és csak lassan feloldódva jött közel hozzám. Utána már ő tolt el mindenkit a kajától :D
Na, kedden úgy mindent egybeöntöttem a táljába vacsora néven, beleszúrtam két fogtisztítós rágcsarudat, majd Arcust beszabadítottuk a házba. Ment apához könyörögni kávéért, anyához a rakott krumpli maradékáért... mintha nem kapna kaját...
Kaja letesz a konyhába, kutya nekiesik. Morzsatenger... mindenhol. A végén szerintem Arci megtanult egy új parancsot: Porszívózz! Mutogattam neki a kajamaradékokra, hogy ugyan, egyed már meg, nehogy ki keljen dobni! Aranyos volt, néha a szekrény alá is becsúszott félig, hogy kiszedjen egy negyed kekszet :) Oké, a konzerv végét a tálban hagyta, de így is elég sokat evett egy átlagos naphoz képest, szóval pihi lett elrendelve, amit ő úgy értelmezett, hogy járja körbe a házat, másszon rá a DVD lejátszóra, találja meg az egyetlen labdát a házban és rohangásszon fel-alá vele... Tényleg volt egy kis pihi, nem akartam, hogy baja legyen, aztán egy picit labdáztunk, végül a szőnyegen anyával jól meggyurmáztuk Arcit. Na jó, ő is magát, olyan lökött volt, vetődött, bukfencezett a szőnyegen.

Hmm, közben elkezdtük összerakni az új kűrt, nem sok sikerrel, mert neki muszáj az üres tengerimalac terráriumot néznie... pedig látta, hogy kivettem és kivittem belőle a cocákat...
Kinn gyakorolnék vele, csak a pillanatnyi állapotomhoz iszonyat hideg van, mivel sikeresen lebetegedtem. Így is bundapulcsiban vagyok kinn vele :)

Vasárnap lesz agilityedzés... szülők meg nem lesznek itthon. Meg kéne oldanom, hogy tudjak menni... de félek a lovardás edzésektől... Arcinak szokása a futó kutyákra figyelni és mivel most két pályán megy az edzés... :/ Nem tudom. Szeretnék, de félek... Na meg a zárt hely. Oké, 3 lehetőség van: lefagy, mint versenyen, bebutul, vagy csinál mindent okosan-aranyosan. Hmm... A lényegen nem változtat, menni akarok edzésre!

2 év

Óriási boldogsággal a szívemben jelentem, hogy Arcus ma, azaz november 8-án, 12:39 perckor hivatalosan is 2 éve családtag!
Emlékszem, Dóri hívott, hogy indulnak. Én már előtte is a tálakkal rohangásztam az udvaron, a nyakörv és a póráz már a vállamra volt készítve és az ablak előtt ugrálva vártam, hogy meglássam az autót. Újabb hívás, merre is kell menni? Kiálltam az út szélére, az autó megállt mellettünk. Arcus a hátsó ülésen nézegetett, ahogy nyílt az ajtó, már kinn is volt és boldogan csóválva fedezte fel új környezetét. A póráza után vetettem magam és köszöntem neki. Ott kezdődött el.
Futottunk egy kört a ház előtt, majd bementünk. Én kinn maradtam Arcival, míg anyáék Dórival beszélték meg a dolgokat és csak akkor jöttem ki tőle, mikor már indultak haza.
Apa szerint egész este vonyított, én nem hallottam. De másnap reggel képes voltam hajnali 5-kor olyan energiával felkelni, mint még soha. Boldogan vágtunk neki életünk első közös reggeli sétájának a csillagos ég alatt.

Hmm, nem lehet leírni ezt az érzést. Akinek kutyája van, úgy is tudja, hogy miről beszélek. :D

Autumn

Szeretem az őszt...
most csak képeket hozok, mert az elmúlt időben semmi fontosat nem csináltunk Arcussal.

Földrengés

Uuu, ma hajnalban... bocs, 0:56 körül volt nálunk egy földrengés. Pont a falu volt a közepe, hát mit ne mondjak, nagyon durva volt. Pont sikerült elaludnom, szétterülve feküdtem az ágyon, amikor elkezdett minden mozogni. A lámpabura, a szekrényajtó, a fiókok, a tengerimalacok terráriuma... szörnyű volt, soha többet nem akarok ilyet átélni!
Egyes források szerint 3.8, máshol 4.2-es írnak.

Namármost, amiért írok. Az állatok és a földrengés. A tengerimalacok amúgy is meg vannak éjjelente kattanva, de most nagyon durván őrültek voltak. Rohangásztak, a kajás tálat borogatták, a házukat tologatták. Én meg leüvöltöttem a fejüket, hogy aludni akarok... :S
Arcus nem jelzett úgy, hogy a házból észrevettük volna. Lehet, hogy járkált vagy valami, de ugatni és vonyítani nem. Azért kíváncsi lennék, hogy ő is észleli-e előre az ilyen dolgokat. Apa rohant is ki hozzá egyből a földrengés után, hogy egyáltalán meg van-e. Elvileg feküdt a házában összegömbölyödve... Szerintem mostantól a szobában lesz velem este legalább.  És tényleg el kéne kezdeni vele a személykereső tréninget... mert pont a szobám fölött van a kémény és először az fog ledőlni...

Sad

Arcusnak bővült pár napja a trükktára: most már tudja a Sad parancsot, amire lerakja a fejét a földre vagy a térdemre. Igazából ez csak egy gyors hír, más nagyon nem történt velünk... najó, velem igen, de az nem publikus... majd... ha az lesz, úgy is tudni fogja mindenki, akit egy kicsit is érdekel az életem. :D

Ruuuuuuuuuun!

Apának ma újra futóversenye volt, amire többségben nekem kell elkísérnem, így ma is fogtam Arcust és mentünk szurkolni. Ő ilyenkor bicajjal megy be a városba, aztán a helyszínen találkozunk. Most repülőrajt volt, szóval aki-amikor akart, akkor indult. Átvettem a bicajt, mivel senki más nem tudott rá figyelni, lakatot meg nem vitt -.-' Szóval megkaptam még a táskáját is, így sok lett volna a kutya, a kezébe nyomtam a póráz végét és viccből megemlítettem, hogy "Menj, fuss vele!" És komolyan vette...
Nevezett, én a hátamra dobtam az ő cuccát is, felültem a bicajra és követtem őket az első körben. Az elején Arci játéknak vette a futást, folyton lement a fűbe legelni, aztán rájött, hogy itt menni kell, nincs mese. Párszor bekapcsolt a húzókája és nekiveselkedett, hogy végighúzza apát a pálya pár méteres szakaszán. Még jó, hogy hám volt rajta :D Egyszer, amikor megszólaltam, rohant volna hozzám csóválva, aztán visszaküldtem apához. Egy kicsit előre tekertem, hogy csináljak onnan is képes, akkor meg rohant utánam.
Az első kör végén aztán lepasszolta apa Arcit és egyedül ment tovább a maradék 14 km-re (21 km-t futott összesen). Addig mi Arcival trükköket gyakoroltunk meg fényképeztem őt.
Jött pár kutyás, a többség messzire kikerült minket, egy snacis jött oda hozzánk, hogy játszat-e a kutyája Arcival. Olyan aranyosak voltak, bár törpe létére a snaci megpróbálta meghágni Arcit :D Jött egy bácsi is nem sokkal később, egy tenyérnyi yorkieval O___O És nem túlzok, tényleg tenyérnyi volt a kutya és már 2 éves. Mint egy törpenyúl, sőőőőt, kisebb! Nem értem, hogy minek ez... nincs hely a panelban, akváriumban kell tartani a kutyát? Mindegy, maradok a bordernél, a minimum kutya meg a kínai kopasz.
Arcira visszatérve. Nem fáradt el picit sem... kedden vagy mikor lesz kutyafogathajtó-verseny... el kéne menni bicajjal... akkor hátha lefárad, 5 km a táv. :D
Ja és a jövő évi Kutyafuttán gondolkodunk apával nagyon erősen :D

Beautiful day

Zenét csak azért rakok be, mert jó kedvem van :D

Szóval. Suliból haza óriási vidámsággal, már az út is nevetéssel telt hála a jó közösségnek. Arcival kimentünk diót szedni, elővettem az ezer éves hátizsákját, amit még kb. 2 éve vettünk leárazva, hogy valamire csak jó lesz... (1000 Ft-ért ott nem hagyom, amikor eleve 6000 lenne...) Elengedtem, rohangált a fák között, aztán behívtam, a szájába nyomtam pár darabka gránátalmás-csirkét jutifalatot, ami anya rendelt neki nagy kedvesen :D Ezt játszottuk mindig, így juttattam a zsákjába a diókat. Mikor az egyik oldalról a másikba akartam átpakolni egy keveset, észrevettem, hogy van benn valami... hát, bónuszba volt hozzá egy műanyag szállítóitató. :D Sétáltunk egy nagyot, jó másfél kiló diót gyűjtöttünk, amit ő cipelt végig.
Ééééééés, ma újra lovagoltam három év kihagyás után. Egyből mély vízbe dobás, szabadon az udvarban ismeretlen lovon. Volt egy 10 másodperces pánik, mert el akart vinni az istállóba, aztán megállít és lebeszéltük, hogy én vagyok a főnök. Onnantól nem hagytam neki semmit, folyton dolgoztattam, nyolcasokat mentünk, köröket csináltunk, négy lábra állítottam meg. Csodálatos volt, na *_____*
Mázli, hogy most ez is munka. A gazdája nem ér rá, hogy naponta lovagolja, így kellett lovas, aki lemozgatja, én meg hát ismerős vagyok a faluban arról, hogy évekig lovaglócuccban mászkáltam mindenhol és lovagolni akartam minden áron, így jöttem képbe itt.
Azt hiszem, hogy 9 éves (legalábbis 02-es sütése volt a pacinak), nyereghelyen sütött kisbéri kanca, sötétpej, majdnem fekete és Csillagnak hívják. Nagyon jól képzett, tud "integetni" az első lábaival :D Majd csinálok képeket vagy nem tudom. Vasárnap már terepre is mehetnék vele, mert a bértartója és a gazdája meg ki lovaskocsival a határa és azt mondták, hogy mehetnék velük, a faluban kikötjük a kocsihoz, aztán majd kinn felülök és a mezőn tudok vele iskolázni. Annnnyira jó lenne *______________________________* (csak apát kéne meggyőznöm, hogy anya is tud fényképezni a versenyén...)

Győr-maraton

Tegnap elfeledkeztem megírni ezt a bejegyzést, de nézzétek el nekem. Péntektől újra mehetek lovagolni, szóval volt miért örülni... na meg futószárat keresni, végső esetben webshopban.

Szóval, vasárnap elkísértük apát a versenyére, Arcus is jött erősíteni az itthoniak táborát. (Ha úgy vesszük, akkor még szurkolt is, mert rohamtempóban kezdett csóválni apának minden egyes találkozásnál.)
Voltak olyanok, akik a hátunk mögött beszélgettek Arciról. Egy nő meg is jegyezte, hogy milyen szép, kár, hogy keverék. Anya egyből hátrafordult és kijavította, hogy "Már bocsánat, de törzskönyves, munkavonalú border collie". :D Pedig én már úgy voltam vele, hogy nyugodtan keverékezzék le, talán ennyivel ki tudom venni a részen a borderek szaporítása elleni harcban, na meg hogy mindenki ilyen fajtát akarjon.
Volt egy bácsi, aki elszórakozott Arccal, meg megkérdezte, hogy ő az a kutyafajta, amelyik a frizbit kapja el a levegőben?
-Igen, többek között, de eredetileg terelőkutya.
-Terelő? Mármint juhász? Nem is gondoltam volna...
Oda jött hozzánk egy hölgy is, akinek terelőmániás pulija van, minden mozgó dolgot terel. Ilyet se hallottam még O_O Csak borderből :)

Egy kicsit Arcus öngyilkos-hajlamairól: Megnéztük a Dunakapu téren az ásatást, a vár romjait, aztán átmentünk a rakpartra, hogy azt is megnézzük. Pont hajoltam volna ki a vastag és elég magas téglafal fölé, amikor Arcus teljesen magától felpattant mellém, én pedig majdnem szívbajt kaptam. Elindult a másik oldal felé, már rugaszkodott volna el, amikor hirtelen elkaptam a hámját. Csak hogy tudja az is, aki nem győri, a fal másik végén jó 7-8 méteres szakadék van... A fal maga olyan 140 centi lehetett... és helyből felpattant rá... :O

Volt még egy aranyos jelenet, amikor a teniszcentrum mellett mentünk el, követte a labdákat a levegőben a szemével :D Mamáéknál meg élvezte, hogy csak az övé az egész udvar, de csak azért is megpróbált átmászni a szomszéd kutyushoz.
(kép meg egy se lett elfogadható minőségű, szóval nem kaptok!)

Coming soooooooon

Délután, ha időm engedi, akkor megírom nektek a tegnapi kirándulásunkat és Arcus öngyilkos késztetéseit.
Nagyon kétséges, de ha nem lesz ramaty idő meg kedvem is lesz, akkor talán frizbis képekkel is megleplek titeket :D

Addig meg suliban leszek és ilyen rotty időben kinn szedem a faleveleket lovasként a gyakorlaton... :S
Jobb napot mindenkinek!

HERO

Kaptunk ma egy kicsit használt HERO Extra korongot, amit egyből ki is próbáltunk. Először csak rápörgettem, megfogattam vele, kicsit húziztunk, aztán dobtam neki párat. Oké, még én sem tudok igazán dobni (még mindig jobbra húz a korong :D). Aztán már kerültettem és úgy dobtam neki, szépen vissza is hozta, bár levegőben még nem kapja el, megvárja, amíg leesik, aztán valahogy felkaparja és úgy jön boldogan csóválva.
Lesz ez még jobb is...
Mellesleg épp a legnagyobb esőben mentünk ki... lehet azért esett le olyan gyorsan a korong xD

Másik téma, és itt újra segítséget kérek. 13-ban, azaz 2 év múlva nekem le kéne raknom a rajtengedély-vizsgát lovaglásból ugyebár. Jobb lenne előbb magamtól, mint akkor a sulitól, mert hát izé... na, ez hosszú és bonyolult. Szóval. Ha valaki tud Győr környékén (tényleg környéke, max 20-30 percet buszoznék) lovardát, ami nem is eget rengetően drága ( azaz fél óra futószárazás nem 2000 és 2500 Ft...), vagy magánszemélyt, aki szívesen venné, ha lefárasztanám a lovait, míg ő dolgozik, az szóljon.
Itt jön a baki, hogy majdnem három éve nem ültem lovon, szóval mindent az elejétől szeretnék kezdeni, mert már nem bízok a tudásomban... pontosabban a nem tudásomban.


És csak úgy megsúgom kis betűvel és rejtve, hogy nagyonnagyon örülnék egy kis lovaglásnak szülinapi ajándékként. Ha mástól nem is kapom meg, hát akkor elmegyek magamtól valahova :D És ez célzás volt pár személynek xD

Boldogság :D

Akkora boldogsággal tölt el, hogy az 5 napos rasztatincsemet már be lehetett forgatni! Egyet forgatott rajta barátnőm, de lehetett volna, én viszont egyenlőre nem akartam többet. Viszont horgolni is kéne már, mert a sok fogdosástól kicsit szétcsúszott :$ Minden esetre ez azt jelenti, hogy 5 nap alatt elég sokat nőtt a hajam, ami újabb reménnyel ajándékozott meg, hogy lehet még 3 év múlvára hátközépig érő hajam, amiből vállig érő raszta lesz :D
Ilyen álmaim is csak nekem lehetnek... :P

Arcus köszöni szépen, megvan. Gyakorlati órámra hamarosan elkezdek csinálni egy border collies bemutatót, mert már év elején jelezte mindkét tanárnő, hogy szívesen vennék, ha télen ilyenekkel tudnánk kitölteni az órákat. Majd Arcit is becsempészem megint a suliba :D

Ma meg osztálytársamtól kaptam egy Arcikarikatúrát... a mezőgazdasági alapismeretek füzetemben...
Arci rohan hosszú lépéssel, nyelve a fülét csapkodja, szájában egy köhöm... füves cigi. (Azért, mert mindig azt mondom a legelésre, hogy füvezik a kutya.) Előtte egy ijedt bárányka fut, mellzsebében nyugtató, fején fejhallgató bömbölő metállal és éppen pottyant. Van limonádét ivó napocska is a képen meg minden. Amúgy lehet, hogy kisgyerekes, de illik a füzetembe, mert olyan szép színes. Legalább valami elüt a szürke tantárgytól... Olyat tanulunk, amit amúgy egy vidéki ember a kútfejéből tud... Hmm... lehet, hogy ebből kéne érettségiznem?

2.hely

Arcus ismét tarolt a ti segítségetekkel!
Jópárszor kértelek titeket, hogy szavazzatok, hisztiztem napokon keresztül, kibírhatatlan voltam, de meglett az eredménye és Arcus gazdagabb lett egy második helyezéssel.

Arrabona Díszmadár- és Kisállattenyésztők Egyesület által szervezett Online Kisállat Szépségversenyen Emlős kategóriában. (az első helyezett egy nem éppen fajtatiszta kinézetű golden lett... de nem mondok semmit, ez a verseny is arról szólt, hogy ki tudja több ismerősét rávenni a szavazásra.)

Nyert egy csini érmet és egy oklevelet :D

 

Egy álom...

Ha már így is voltak kissé személyes témák itt, akkor ezt is megengedhetem magamnak, de szóljatok csak, hogy ne írjak az életemről ide :D

Elindultam egy úton. Egy álom felé vezetőn, és innen már nincs visszafelé.
Megcsináltattam az első rasztatincsemet. ^^ Lehet, hogy ezt hamarosan több is fogja követni, de nagyon nem biztos még. Viszont 3 év múlva (ballagás és technikum után) megcsináltatom az egészet. Addig növesztem a hajam, hogy legyen is belőle valami. Én leszek remélhetőleg az első magyar rasztahajú dog dancinges és agilitys felvezető. De továbbmegyek... egész Európában az első, mert másról nem hallottam még. :D
Amúgy nem ezért csinálom, ez már mellékes.
Szeretem és kész.

Egy a bibi. Bence rasztájára is folyton ráfogott Arcus, hát akkor az enyémre is ráfog majd csimpaszkodni? Instant játék, húzzuk a rasztát a pálya végén >___<"

Végre egy jó nap

Végül ma összejött a "bemutató", ami nem volt bemutató, csak egy közös kutyázás. :D Csináltunk pár trükköt, meg labdáztunk, aztán Bence kezébe nyomtam pár parizerdarabkát... "Ugrasd át a hátadon!"
Felnőtt létére elkezdett hisztizni, hogy mi lesz, ha a fejére ugrik? Hát mi lesz? A fejére ugrik, kicsit fájni fog és ennyi... :P Szóval próbálkozott... és próbálkozott... és tovább próbálkozott... de Arcusnak valahogy a rasztája jobban bejött. Aztán csak sikerült összehozni egyet!

A két pasi egymásra talált, jókat szórakoztak, amíg mi Ildivel a korláton csüngtünk fejjel lefelé, addig is a pályán ülve beszéltek ki minket... pasi és kutya >.<
Haza is kísértük őket, hát én ilyen jól régen szórakoztam. El is fáradtam... :D
Ooooo, b*sszus, Arcusnak még nem adtam kaját!!!
Rohanok!!!

Van ez így...

Riddo nem jött... pedig még beszélgettünk is. Na mindegy...
Agility-elvonási tüneteim vannak. Hmm, talán augusztus legvége óta nem voltunk...ja, nem. Szeptember elején voltunk, mert már suliból rohantam haza, hogy vissza tudjunk menni edzésre. Szeptember első pár napjában voltunk. Ötödikén. Szóval... holnap megpróbálom kirakni azt az egy szem akadályt és kúszót, gyakorolni a kecskert és a pörgetést. Aztán meglátjuk, hogy edzésre mikor jutunk el...
És itt van az az érzés is, hogy mindenki magasról lek*kil. Komolyan... már fáj. Na mindegy is, van egy Arcim, aki ma megtanulta a kűr kezdő elemét és holnap meg... agilityzünk... meg tanulok... törit... úristen... iskola van...NEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!!!

türüptüptüp

Az van, hogy unalom van. Ma gyakoroltunk jó sokat, holnap elvileg osztálytársam és a párja kijön megnézni egy ilyen kis "edzést", mert Riddo odavan, hogy látni akarja a trükköket. :D
Szóval holnap lehet lesznek képek, ha sikerült valakit befogni kattintgatásra, vagy majd lepasszolom a kutyát Ridnek, ha már ennyire oda van érte, és róluk lesz kép.
Addig egy háton át, amivel elég sokat szenvedtem, mert többségben már leért a földre Arci, mire az időzítő kattintott. :/

Döntés

Úgy döntöttem, hogy októberben megpróbálunk eljutni legalább egyszer, de jó lenne kétszer-háromszor, terelni. Sajnos a nagyonközelünkben nincs olyan hely, ahol meg is engednék, hogy a kutya a birkák közelébe menjen (mert birka az van osztálytársaméknál is...), így kénytelenek leszünk Kapuvárig vonatozni. Nem is a tréning miatt mennénk, hanem azért, hogy ne reagálja túl a birkákkal való találkozást, mert nagy valószínűséggel e miatt olyan, amilyen.
Már csak a fizetésemtől függ, hogy összejön-e... elvileg lesz egy csoportvezetésem, egy rendezvényem és egy makifelügyelő melóm, szóval abból még agilityre is futja... Már ha lesz októberben... :S

Kutyás-szalonnasütés

Fél kettőkor kezdődött volna a program a Püspök-erdőben, amire mi Arcival kicsit késve értünk ki, mert közben még összetalálkoztunk osztálytársammal és a párjával és azért ki nem hagyhattam, hogy pár percet egy rasztával társalogjak :D

A töltésen találkoztunk Rékával és Kumával, az akita kisasszonnyal, aki egyből játszani akart volna, meg ledominálni Arcust. Kisétáltunk az erdőbe, ahol Roxiék már előpakolva vártak minket. A fiúkat elküldtük fáért... köhöm, nem volt valami jó ötlet. Mire ők egyszer fordultak, addig én háromszor, mindannyiszor ugyanannyi fával, mint ők az egyedülinél. Oké, reggel van, bocsi. :)
Begyújtottunk, amíg leégett a tűz, addig előkészítettük a kaját, meg nyársakat faragtunk. Érdekes, senki sem nyafogott, hogy fára húzzuk rá a húst meg mindent :D
Na, a sütés része volt érdekes, mert az ülőhelyek kicsit távol voltak a tűztől, hát akkor álljunk... de akkor meg a szemednek lett annyi. Legalábbis az én szemem nem bírta a meleget. Hát akkor tegyük be a téglák közé a botokat... Milyen mennyei ötlet! Párszor tűzet fogattam a szalonnával meg a hagymával, de hát istenem... füstös ízvilág.

Kriszti és Zsuzska is kinézett edzés előtt, Mangó nagyszerűen viselkedett. Kumagazdi-Réka is meg volt lepődve, hogy Kumus nem dominál, játszani akar, egy morgás sem volt. Arcus meg kötelező pihenőre volt fogva. Amint elkészült a kaja, persze elengedtem, mert akkor már nem a tűz körül mászkált, hanem a kaja körül. Ezt vegyétek úgy, hogy beült mellém, elkezdett pacsit osztogatni, belekarolni a lábamba, szégyellte magát. Nyárssal együtt kimentünk a házból, kicsit megmozgattam, aztán szegény nem kapott a húsból, csak sajtot a zsebemből :)
Voltak feladatok is ebéd után. Először kutyaöltöztetés, aztán vizes pohárral teli tálcával és persze kutya pórázával a kézben kellett végigmenni egy 10 méteres egyenes szakaszon. A harmadik feladatban ki volt jelölve egy vonal, amíg mehettem, előtte leszórva 5 játék és be kellett hozatnom Arcussal minél többet másfél perc alatt. Hármat sikerült neki, az elsőt egyből észre vettem és hozta, a többinél úgy kellett odatologatnom, mert nem vette őket észre. Egyszer túl jól sikerült a lendületadás és Arcus kikatapultált a tér másik végébe :) Huuh, mi volt még? Három ember leült egy sorba, egyiknél elrejtettek egy játékot, amit meg kellett találnia a kutyáknak. Arcus nem igazán értette meg a játék lényegét, pont ahhoz az emberhez nem ment, akinél volt... Hát kutya odahúz, egyszer rá is nézett, de ennyi... akkor odafordítottam a fejét és már szaladt is volna el az Eliott-plüssel. Volt akadálypálya, egy fatörzsön kellett végigmennie a gazdinak, majd a tűzrakó körüli széknek szolgáló fák között kellett szlalomozni, aztán pad-asztal-pad fel. Itt Arcus kihagyta a második padot, újra az egészet, ezért csúsztunk el. Szaladás a házat megkerülni, és vissza. Roxiék leelőztek minket egy másodperccel :) Volt üvegborogatás, mi a forgással próbálkoztunk. Másra nem emlékszek...

Edzés után kinéztek Dóriék is Niával, Jokerrel és Mavvel. Arcus szépen-gyönyörűen kivégezte a két és fél hónapos pórázát, én a szalonnával együtt átlyukasztottam az ujjam, forró olajjal csöpögtettem le a tenyerem és még egyéb finomságok. Mostanában önveszélyes vagyok. Ja, a versenyt Roxiék nyerték meg, így a főnyeremény megmaradt elvileg jövőre.
Az elején a tűznél azzal szórakoztunk, hogy mikor fogjuk kifüstölni a füves placc másik felén táborozó embereket... 2 óra alatt sikerült kábé. Minket meg valami megijesztett az erdőben. Szedtem a fát, Arcus mellettem ült, valami a közelben meg mászkált és lihegett... (nem Arci volt, annyira szőke még nem vagyok) Rohanás ki, én oda többet nem megyek be.
Nagyon élveztem a napot, fáradtan estünk haza. Köszönjük Roxinak a szervezést!

(képeket még mindig nem enged normálisan hozzáadni, mert nem kicsinyíti össze és nem rakja őket a helyükre... valakinek valami ötlete?)

7 km

Már egy ideje viszem bicajjal futni Arcust, de ma végre tovább tudtunk lépni és elmentünk a töltésre. Direkt ráraktam a hámot, mert az elején húz, hát hagytam neki, hogy csinálja. Annyi kikötés van ilyenkor, hogyha teljesen elém jön, akkor se lassítson, amint lassít, visszajön bal oldalra.
Mint gondoltam, ez első 350 méteren a hámba belefeküdve, pitbullosan húzott, néha még hajtottam is, mondtam neki, hogy "Hajrá, futááás, fuss, fuss, Arci, húzz!". Erre meg ő úgy reagált, hogy nagyobb erővel nekiállt húzni. Utána bevettem lábhoz, azaz pedálhoz, mert már keresztbe akart menni. Ilyenkor nem engedem, hogy közel jöjjön, kicsit kiküldöm oldalra, bár magától is kihagy úgy 40 centit köztünk, mert nem akar a fűre menni.
Kimentünk a töltésig egy visszafogott tempóban, egyrészt, hogy hogy melegedjen, bár előtte már sétáltunk is, de azért elővigyázatosság, meg mert én se tudtam, hogy milyen az út mostanság arra. Fel a töltésre, ott is mentünk jó 1 km-t Patona felé. A pórázról is levetem, mert már lazán követett, így is jött utánam, igaz, besorolt mögém, de tartotta a tempót. :) Olyan szép arra a természet. Szép zöld fű, szénabálák, fák, tavak, Rába... Visszafordultunk, mire Arci elkezdett szabadon szaglászni és a fűbe menni. Arra nagyon sok a kullancs, szóval mindig kihívtam onnan, de egyszer csak fogta magát, bevágódott a fűbe és leszaladt a töltésről a magas fűbe és elfeküdt. :/ Egyből kihívtam, jött is vissza, pórázra fel, gyorsan átnéztem. Két kullancsot vertem le róla, plusz itthon szedtem ki egyet a lábából. Töltésről lementünk, a póráz végét a bicaj vázára kötöttem, (nem a kormányra) aztán úgy mentünk tovább, hogy ő mellettem poroszkált.
Találkoztunk lovassal is, lementünk a fűbe, ott leültettem, aztán megvártuk, míg elmennek mellettünk. Bírom a lovasokat errefelé. Kedvesen köszönnek mindenkinek, nem küldenek el melegebb éghajlatra, ha a kutya kicsit nyüszög a lónak.
Arci épp csak kifáradt... ja, ez nem is fáradtság volt, hanem kimelegedés... Majd este... :D

Szavazás újra

Megint kéne szavazni. Ugyan az a szavazás, de mivel 10 naponta újra engedi az egyszer már szavazott IP címekről az újraszavazást, így megkérnélek titeket arra, hogy újra klikkeljetek Arcusra!

www.gyorimadaraszok.hu

Jobb oldalt, középtájt, Kutyák és cicák I. szavazás, Arcus, tizenötös versenyző, legalsó. Előre is köszönöm, megosztani ér, de akár meg is kérlek benneteket, hogy osszátok meg FB-n, blogon, twitteren, bárhol. Akár MSN-en is kiírhatjátok állapotnak, ha még olyan, mint az én időmben volt :D

Napi kiakadás

Történt úgy, hogy anya hazajött és elkezdte mondani, hogy valakinek a valakije megszólította a buszon, hogy "Láttam a lányodat múltkor, a kutyával ült fel a buszra." Mindezt fintorogva... Anya mosolyogva bólintott, erre a másik nő folytatta, hogy mégis hova mennek, mert olyan undorító, egyáltalán hogyan veszem én azt, hogy buszra merek ülni a kutyával. Na, itt akart ki a szemem, amikor mesélte.
Mi az, hogy undorító?! B*zdmeg (bocsánat, nagyon kiakadtam...), ha a Volán engedi, akkor ő mit szól bele?! Arcus tisztább jópár embernél, akik ezekkel a busszal szoktak utazni és még be sem fingik, de még izzadtságszaga sincs. Sőt, kutyaszaga sincs perpillanat, mert egyre inkább figyelek erre is a buszozás meg a közösségbe járás miatt.
Az meg már alap, hogy nem pisil-kakil be, de még más emberekhez sem bújik oda, max. ha ismerem az illetőt és meg is engedi, hogy az ölébe tegye a kutya a fejét. Erre is figyelek, ha már valakihez közel húzódik a vékony folyosón, akkor már fordítom is felém vagy megpróbálom behelyezni az ülésem alá/elé.
Na, anya válaszolt, hogy kutyaiskolába járnak. Erre a nő megint elfintorodott... Mos komolyan, Arcus legyen olyan tajparaszt falusi kutya, mint itt a faluban az összes többi? Ha már valaki megközelíti a kerítést, sőőőt, ha már lát valaki az utca sarkán, már ugasson torka veszettéből, ugorjon ki a kerítésen és tépje meg az illetőt? Vagy szökjön folyamatosan és csinálja fel az összes szukát a faluban, esetleg sz*rja tele mások kertjét meg ássa ki a frissen ültetett rózsákat? Pisilje telibe a márkás cipőjét, ugorjon az autója elé, amit aztán az árokba kell vezetnie, hogy ne üsse el? Naaaaa.... ezt szerintem senki sem akarhatja.
Főleg nem én. De ha ő ezt szereti... hát vegyen magának egy cukcsimókus kis német juhásznak kinéző keveréket, ami egész életében a kertben van, majd miután megcsípte a postást, kösse ki másfél méteres láncra az udvar végére a sárba ház nélkül, napokig étlen-szomjan. Én ezt nem teszem meg a saját kutyámmal... máséval sem tenném, sőt, el is venném attól a kutyát, aki ezt csinálja.
Szóval én nagyon kiakadtam most... csak tudjam meg, hogy ki ez, ígérem olyan csúnyán fogok ránézni, hogy soha többé nem veszi szájára a kutyásokat!
U.i.: ha lenne jogsim és autóm, amit el is tudnék tartani, na meg a benzin fizetni, akkor tuti biztos, hogy azzal járnék... Pfffuu, elegem van.

Már várom a tavaszt, hogy megmutassuk mit tudunk és befogja mindenki ebben a retkes faluban a száját! Húzok el innen, amit lehet...

Nem könnyű dolog a tervezés...

Namármost... ugyebár elterveztem, hogy jövőre kiskutya, de közbejött elég sok dolog (dehogy sok, csak annak tűnik...), így kicsit elbizonytalanodtam. Nem is úgy, hogy akkor legyen vagy sem, hanem úgy, hogy mikor legyen. Jövőre mindenáron akarjak? Azt lehet megsínylené a kicsi, hogy én eljárok dolgozni, csak azért, hogy az első évben tuti biztosra én fizessem mindenét, na meg a versenyeket Arcussal. Vagy várjak érettségi utánig, mert ugye nem szívesen kezdenék bele érettségi előtt pár hónapba egy kiskutya felnevelésébe, főleg, hogy még nem is csináltam ilyet. Az sincs sokára, 2013 nyara. Csak egy évvel később...
Egy év alatt meg sok minden változhat.

Az már oké, hogy honnan. Tuti biztosra pipa. Csak a kontaktfelvétel... ettől félek a leginkább. Mit, hogyan, mennyit, milyen hangnemben, mennyire tárulkozzak ki, egy levélben mindent... Sosem voltam az a fajta, aki egyből a tárgyra tér, mindig kerteltem. Tudom, hogy a tenyésztő nem eszik ember, sokan mondták, hogy nagyon rendes és segítőkész, na de akkor is... nem szeretek kapcsolatokat felvenni.

Még egy másik, hogy ő hogyan fogadná azt, ha én úgy állítanék oda, hogy a neme mindegy, most leginkább szukát szeretnék, de a kant se kötöm láncra az udvar végében, a színe is fullmindegy, nem attól fog függeni, hogy agilityzik vagy terel-e. Ja és megvárnám vele az egy éves kort, és ott dönteném el, hogy mik lennének a terveim vele. Így adna-e kutyát nekem bárki? Mert nekem mindegy, hogy milyen kívülről, de belülről legyen Arcus! Már lassan fogalom lesz a drágám neve, de legyen olyan, mint ő. Csak kicsit kevesebb energia (tényleg csak nagyon kicsit), kevesebb dominanciai hajlam.
Mindenképp Arcus is jönne velem a látogatásokra, hisz mégis vele élné le az életét a kicsi, na meg neki keresünk társat (én csak másodlagos vagyok ebben a helyzetben). Neki és nekem is megfelelőnek kell lennie a kölyöknek...

Azt hiszem, nehéz idők jönnek a fejemre...

Karakterteszt

Ez is megvolt és boldogak vagyunk :D

Háromkor találkoztunk Csillával és Mollyval a vasútnál, ahol felvettek minket és elfuvaroztak a kutyasuliba. Roxiék is megérkeztek nem sokkal később, kutyák elenged. Olyan jót játszottak a sok skótjuhásszal az elején, aztán jött egy agresszív kutyás... kölyökkutya volt. :/ Minden kutyának nekiment, de ők azért vitték oda, ahol a legtöbben voltak, sőt, az apuka még a kisgyerek kezébe is nyomta a kb. 20 kilós -6 hónapos tibeti masztiff (?) pórázát... Épp az alacsony pallón mentünk át, majd mellette el, amikor a kutya nekirontott Arcusnak és meg azt se tudtam, hogy mi van, aztán amikor sikerült közéjük állni, láttam, hogy a kutya a gyereket rángatta maga után, az apuka meg messziről figyeli az eseményeket. Hát mi ez?! Felelőtlenség... Onnantól Arcus pórázon, távol tőle meg egy elég kanos labradortól, mert az meg folyamatosan rámászott, amit Arci nem nem igazán bír és persze, hogy odakap... Kihozták a kutyámból az agresszívet... :/

Aztán körülbelül negyediknek mentünk mi, Arcus már az elején bemutatkozott a bírónak, egyből rávetette magát és csóvált neki ezerrel. Először behívás volt, ráraktunk egy 10 méteres pórázt (még szerencse, mert így tuti bejön, ha nincs rajta, akkor nem xD) Elmentem úgy 5 méterre, aztán tapsolva-ujjongatva hívtam, ő meg csak rohant boldogan csóválva, nyelvével a szemét csapkodva :D Jól megdicsértem, kaptam tőle puszikat is. Második feladat az volt, hogy egy öregnéninek öltözött nő jött oda hozzá, furcsa testtartással és hanggal, közben meg akarta simogatni a nyakát. Arcusnak kellett az esernyője, amit botnak használt, de amúgy csóvált neki is ezerrel meg ment barátkozni. Jött egy nagyobb csoport is, akik körbevették Arcit, ő meg csak állt és csóvált. Aztán egy esernyőt nyitottak ki előtte, már az elején tudtam, hogy baj nem lehet itt, mert itthon egyből rávetette magát az esernyője és elkezdett vele rohangálni. :D Ült szépen mellettem, felemelte a füleit, aztán csóválva ment oda megszaglászni.

Hoztak egy gumilabdát, amit mellette pattogtattak körben, először kellett neki, aztán már csak követte a szemével, de kis aranyosan csóvizott (minek nem?). Jött egy zavaró kutya is, megszaglászta menet közben hátulról, érdeklődött iránta, de ennyi volt. Volt két rizzsel vagy mivel megtöltött fém üveg is, de azt vele már nem csináltatták meg, mert ez elején ő lopta el és elkezdte hozni nekem őket :D
Következő feladat az volt, hogy be kellett mennünk a házba, ahol rendesen be volt rendezve minden, két ember is benn volt. Arcus egyből csúszva ment oda hozzájuk meg körbeszaglászott, egy percnél többet benn sem voltunk, minden tök jól ment. Volt olyan kutya, ami még a lépcsőn sem volt hajlandó felmenni...
Volt olyan is, hogy fém ketrecből kellett kihúznia a zsepin lévő virslidarabokat. Más kutyák benyúltak, páran manccsal húzták ki, Arci megfogta a végét és kirántotta. :D

Aztán jött egy folyosó, ami abból állt, hogy négy székre volt egy suhogós szalag kötve. Szépen átjött láb mellett először, aztán egy gyerekbicajt is eltoltak mellettünk. Először rossz oldalra raktam arcit, így kívül volt és kiugrott, aztán megcseréltem és a bicaj felé volt. Ahogy mellénk ért, odaszagolt és ennyi volt.
Mutattak neki egy zenélős gyerekjátékot, ami kellett neki, aprókat ugrálva ment közelebb a játék fel és ki akarta venni a nő kezéből :D Utána két edényfedőt csaptak össze kétszer, Arcus csak a füleit emelte fel és elkezdett szaglászni. Jött egy elég irritáló hangú síp is, a szokásos reakció. Itt kellett kikötnöm egy fához és elbújnom, hogy ne lásson. A többiek elmondták, hogy először szaglászott, majd keresett engem, amikor eltűntem, utána meg újra a környezetét kezdte el feltérképezni (ezt én is láttam az ajtóból). Elvittek előtte egy zavaró kutyát, kicsit megijedtem, hogy pont a vizslát... tudni kell, hogy elég sokszor ránk támadt a faluban két vizsla és meg is tépték Arcust. Fél is arra menni... meg a vizslákat azóta is furcsán fogadja. Szerencsére ő pont a fa tövét szaglászta, amikor elmentek előttük :D
Visszamentem hozzá, (hopp, keverem a dolgok sorrendjét, szóval nem ez jönne, amit most fogok írni) át kellett mennünk a palló alatt, aztán asztalra fel, amit imád, mert ott szoktunk ülni edzésen :D, kispallón át (előtte mindig leugrott a tetejéről, most szépen megvolt a zónája is xD), aztán egy lefektetett pallódarabon kellett végigvezetni. Egyszer sem lépett le róla!
Az utolsó feladat volt a legijesztőbb. Egy műanyag kuka volt eldöntve, letakarva macskatakaróval, olyannal, ami nekünk is van :), benne zacskóba kötött üres műanyagflakonok, amiket egy zsinórral rántottak ki, mikor mellette sétáltunk el. Arcus egyből meghátrált, elkezdett lapulni, aztán közelebb ment. Kicsit ott maradtunk feloldani, sikerült megszagoltatni vele, meg már közel is ment hozzá.
Amúgy végig a bíró mellett ment, amíg kísért át minket egyik feladatról a másikra, folyton mindenkinek csóvált, már Roxi meg is jegyezte, hogy örökcsóváló a kutyám. El is fáradt agyilag. Csináltunk közös képeket, amíg volt nap. Elkezdtünk szaporítós-paródiát gyártani, hát az nagyon nagy volt! Jó kis fajtákat találtunk ki, Roxi nagyon jól játszotta az igazi nemtörödöm szaporítót.

Hátramentünk gyakorolni is, párszor átugrattam a hátamon Arcit, hogy legyen képünk, de csak olyan lett, ahol nekem a szép nagy fenekem elfoglalja az kép nagyját xD Roxinak adtuk a három kutyát, tök jól nézett ki vele, sőt, ők is szépen sétáltak. Aztán előkerült újra Csilláék tépős játéka, amit elkezdetek hárman tépni, majd csak Álmos és Arcus maradt. Negyed órát téphették kb, de csak a végén jöttünk rá, hogy le kéne fényképezni... Mindketten morogtak, rázták, húzták, nagyon jól néztek ki, szerintem Arci is élvezte, hogy ilyen jót játszhat végre. Szét is tépték, így kaptunk egy kis darabot előle, amit megint csak köszönni tudok Csillának és Mókának, hogy átengedte :D
Fél 8 körül volt az eredményhirdetés, összesen 5 kutya lett kitűnő, köztük hárman mi voltunk :D Huu, Arci kapott dentatixet, meg egy nagy darab marhabőr rágókat, amit most reggel oda is adtam neki és azzal küzd már jó pár órája. Ki is akarta kapni a kezemből, amikor megkaptuk. Csilláék zsinóros labdát kaptak, Roxiék meg rendes lasztit, amit aztán elcseréltek :D Megnéztük a bírálati lapokat is, Arcus mindenre 5 pontot kapott, csak a bátorságra nem a kukás miatt.
Annyira, de annyira büszke vagyok rá! Mondta a bíra, hogy tavasszal is szeretnének ilyet csinálni, menjünk el arra, nézzük meg, hogy mit fejlődött a kutya. Én meg nagy keményen mondtam, hogy mi innen csak lefele tudunk fejlődni :D

Csillának még egyszer köszönet a fuvarért oda és haza is, a játékért is meg csak úgy a képekért :D A szervezőknek meg úgy zakumpak mindenért, jól éreztük magunkat és kiderült, hogy jól ismertem ki a kutyámat, mégsem lusta és félős, amitől féltem :D
Képeket meg nem enged normálisan hozzáadni a Blogger, szóval majd később lesznek :D

Reggeli séta

Reggel kimentünk sétálni, előtte még gyakoroltunk. Nem sokkal előtte keltem fel, szóval én se voltam toppon, Arcus párszor a fejemre is ugrott, meg lecsapta a lábamat forgás közben, sőt még át is estem rajta szlalom közben :/
Direkt többet akartam vele kinn lenni, mert iszonyat mértékben náthás vagyok, hát akkor már gyógyítson a napocska :D Bementünk az erdőbe, Arcus pörgött, azt hittem, hogy kakilnia kell, mert akkor szokott húzni és jobbra-balra menni. Erre valami reccsent a fák között, már készültem, hogy megfordulunk és kirohanunk, mert tuti vaddisznó, de csak három őzikét zavartunk meg evés közben. Olyan szépek voltak, ahogy ugráltak a letörött faágak között, az egyik még meg is állt és visszafordult felénk. Gyönyörű *_*
Utána már tényleg hallottam valami számomra ismeretlen hangot, szóval kicsit gyorsabban mentünk végig az erdőn :D Kb. 600 méter hosszú, 150 méter széles erdőrész, ami a vége felé kiszélesedik. Egyből itt van mellettünk, építkezés alatt több őz is bejárt az udvarra legelni, néha még mindig látok mutáns óriás vadnyulakat. :D Van harkály is, szoktam hallani, tavasszal kifeküdtem a kerítés melletti füves részre és onnan hallgattam a madarakat. Télen meg olyan jó a lábnyomokat követni a hóban... 2009 decemberében 2 órát szórakoztunk ezzel Arcival... egy ilyen pici erdőben. Van egy kisebb része, ami lejtős meg kidőlt ágak vannak, azt régen bicajpályának használtuk párat, jókat lehetett gyorsulni és ugratni, de mára az a korosztály is felnőtt, a pályát pedig visszahódította a természet és a víz is ellepte.
Na, minden esetre mi délután megyünk a karaktertesztre, lehet lesznek képek is, ha engedik. Beszámolót biztos hozok.
(u.i.: a napocska csak annyiban segített, hogy nem fáj az orrom és könnyebben ki tudom fújni... olyan rossz náthásnak lenni... csak Barokk Fesztiválja múljon el, hogy néznék ki abroncsos ruhában taknyosan...)

Trükkök

Először OFF... nem rég tudatosult bennem, hogy délután meg is halhattam volna. Majdnem elcsapott egy busz... Valami erő késztetett, hogy felnézzek és akkor láttam meg a jobb oldalamtól pár centire megálló buszt... Uff...

Na, csináltunk ma Arcival videót:

A fejeket nézzétek a pacsiadásnál :D Van egy baki a végén, a háton átugrásnál... rátalpalt, de nem jött ki neki az elrugaszkodás.

Boldogság van

De csak egy dologban.
Nagyon úgy néz ki, hogy lesz munkám újra az állatkertben :D A makikat mostantól a gondozók csinálják, így a diákoknak marad a csoportvezetés és a rendezvényeken résztvevés. Az állatok világnapjára sajnos nem tudok menni, mert délelőtti buli lesz, én meg suliban vagyok akkor ugyebár, de halloweent szívesen elvállalnám. :) Amint kapok választ, megyek be lebeszélni a dolgokat. Szeretek ott dolgozni és a pénzt is szeretem, amit ezért kapok, mert abból tudunk agilityzni járni >.<'

Rosszabbik rész, hogy már most utálom a sulit egy dolog miatt. Nyáron folyton Arcussal volta, most viszont kora reggel nem vagyok olyan állapotban, hogy bármi érdemlegeset csináljuk, délután vagy későn érek haza, vagy fáradt vagyok, este meg már sötét van... Nagyon úgy érzem, hogy elhanyagolom...
Tegnap a tápját vittem ki jutalomfalatként etetési időben. Olyanokat ugrott a hátam fölött *__* Nagyon pörög ilyenkor a drága :D

Szombaton, pont a névnapomon meg elvileg megyünk egy karaktertesztre. Vicces lesz hallani az eredményt, mert úgy érzem, hogy lassan 2 év alatt nagyjából kiismertem a személyiségét. De meglátjuk.

Tegnap-ma

Na, hosszú lesz, előre szólok... vagyis megpróbálok hosszú lenni, bár még annyi-de annyi dolgom van. Épp most estem haza edzésről, egyből leültem ide egy doboz gyümölcslével :D

Tegnap (vasárnap) hajnali fél 5-kor keltem, egyből ki kómásan Arcival. Vicces volt, rángatott ide-oda, én meg ásítoztam nagyban. Nehéz visszaszokni a koránkelésre. Aztán mint kiderült, hogy nincs hetes busz, ezért irány ki vasútra. Rohantunk-siettünk, erre negyed órával előbb ott voltunk -.- Jött két férfi, nem messze álltak meg tőlünk, hallottam, hogy Arciról beszélgetnek. Vonatra kutya feldob, megálltunk kinn. Mivel a faluban nem lehet venni jegyet, így a szerencsére van bízva, hogy arra a 8 km-re megveteti-e a kalauz. Valamikor elég egy szép mosoly, vagy kedves köszönés, akkor viszont teljesen ki voltam kapcsolva, nagy szemeket meresztettem, ahogy megállt elém. Megnézte a kutyát, aztán továbbment. Majdnem fellélegeztem, hogy nem kell jegyet vennünk az alig 4 perces vonatútra, de aztán mikor pont beértünk a győri állomásra, akkor odajött a kalauzbácsi és megvetette a 125 Ft-s diákot és a 230 Ft-s kutyajegyet. Pff...
Aztán bementünk megvenni a jegyet Óvárra, Anna is megjelent, Arci hihetetlenül örült neki, aztán lassan Tamara és a kutyák is megjöttek. Volt nagy boldogság a kutyák részéről. Jegyvétel részükről is, aztán irány vonat. Beültünk 3-an két négyesbe, kutyák meg az ülések alá. Arci idegeskedett egy kicsit, pedig még szájkosarat sem raktam rá egész úton... Aztán megérkeztünk!
A hely megtalálását csak az okostelefonnak köszönhettük :) Kacskaringós, kicsi utcákon találtunk oda, aztán furmányos módon mentünk be hátulról, mint nevezők. :D Leültünk a hatos ring mellé, ahol a vadászkutyákat bírálták. Először voltak a beaglek, aztán a többi sorrendjére nem emlékszek. Közben elmentem és vettem Arcinak egy vékony retipórázt, amit felvezetőnek is tudunk majd használni.
Szerintem nem kell mondanom, hogy Artúrkutya igen szép bírálatot kapott, és továbbjutott BISbe.
Ja, de előtte letámadtam mind két borderest :D Az egyik egy fiatal szuka volt egy általam alig ismert kennelből... azt tudom, hogy néztem a piciket még tavaly, de amúgy semmi konkrétat nem tudtam a kennelről, a másik pedig egy szaporítótól származó kölyökkan. De a nagymama már elkezdte mondani, hogy milyen szép kölykei lesznek majd... :S Aztán hogy már a bordertémánál maradjunk. Kisgyerek jön előttünk, mi Arcival az árnyékban pihentünk, ő a lábamon keresztbe feküdve aludt. Kisgyerek felkiált: Nééézd, mekkora border collie! Először néztem nagyot, hogy a kicsi felismeri, a felnőttek meg bernipásztornak, huskynak meg németjuhásznak nézik, aztán később újra összefutottam velük és kiderült, hogy nekik meg egy szaporítótól származó kölyök szukájuk van.... a jövője "tuti" az elmondásuk szerint. :/ Meg több egyalmos...
Nah, de aztán kijöttek osztálytársamék is a kaujukkal, meg egy borderessel is megbeszéltünk találkozót. Oooo, kék showborder a Cranberry Cottage kennelből. *_* Apának tetszett volna, de Arcus rasszista vadállat és folyton lemorogta. Persze a fekete show szukával tök jól kijött, el is kezdtek játszani :D BIS kört is megnéztük, távolról nézegettem a kínai kopaszokat, bár épp a kedvenc kennelemből nem volt kutya. :S Volt örző-védő bemutató, 6 éves kislány vezette fel az egyik kutyát... kezdő kutyát, nyugi :D Csak ugatott, meg rongyoztak. Őőő, igen, itt kihagyok egy kis időt. Jött a hobby felnőtt BIS, Artúr második lett. Volt egy kis baki, a harmadik helyezett állt be a második helyre, de ezt is kamerán keresztül láttam csak. Furcsa volt, hogy hogyan kerülnek a harmadik helyre Tamaráék, amikor a hangosban másodikat mondtak. Aztán irány vasút, a kutyák elfeküdtek a hideg kövön és aludtak :D És mi még elmentünk edzésre! O_O Arci agyilag zokni volt, testileg volt annyi energiája, hogy az edző fejére ugorjon a kúszóról... :P De semmi konkrétat nem tudtunk csinálni... semmit. Aztán lebeszéltük, hogy ma menjünk, kevesebben lesznek, többet tud velünk foglalkozni és amúgy is.
És akkor ma. Először OFF, csak kicsit idegesít. Lovastúra-vezető szakon vagyok, de nekünk és az állateü-söknek kellett az udvart kitakarítani és a kertet felgereblyézni. A gazosok, azaz a növényvédelmisek meg villanypásztort húztak ki a lovaknak... Szóval, akkor most mi van? Amúgy élveztem, csak leizzadtam nem is kicsit. Volt, aki csak a gereblyét támasztotta, a fiúkat is lefüleltük, ahogy a kert szélén, a fák alatt ülnek az árnyékban is néznek ki a fejükből.
De akkor edzés. Rohanás haza suliból 7 óra után, egy órás pihenő itthon, aztán buszra irány. Arci ijedezett, a városin is. A legújabb fajta busz volt, és nem volt rajta lyukasztó, így maradt egy jegyem :D Kisétáltunk kutyasuliba, Arci sokat pisilt-kakilt odafele is, de még ott is! Néztem is nagyokat... Szóval megérkeztünk, voltak engedelmesen is páran még és csak akkor pakolták ki a pályát. Első körünk igen kakira sikerült... Második akadályt kikerülte folyamatosan vagy a kúszóba nem ment bele, esetleg túlságosan a kezemben lévő játékot figyelte vagy csak én voltam béna és nem tudtam megcsinálni a fordulást, amiben nem vagyok biztos,de szerintem kecsker volt... annyira még nem értek hozzá... :S Mindjárt utána nézek, hogy mi volt ez xD És igen, kecsker volt :D Büszke vagyok magamra, hogy ezt még tudtam... az olaszt és a franciát vagy mit még mindig nem tudom... de az távol is van. Egy ideje még a zónát sem tudtam, hogy ki van mi az. De ma már tudom és kenem-vágom az elméletet :D Gyorsan tanulok, ha jó mesterem van :P Na, de tényleg edzésre vissza. Aztán megugrattam vele sikeresen a második akadályt és pihenés... egyszer észrevette, hogy átadom a játékot Tominak és ment oda hozzá könyörögni. A sípolós csontját ki is végezte, amit mindenki dicsért, hogy milyen jó... belesett a sípoló és így nem tetszik neki. Aztán újra 30 centinként pisilt... :S Kivittem a kerítésen kívülre, hogy az agya is pihenjen meg pisiljon. Aztán húzókáztunk egyet. Mindenki másnak pörgött, csak nekem nem... versenyen is ugyan ez volt. :/ Aztán megcsináltuk újra a pályát, kikerülte az akadályt, újra csináltuk, végig és sikerült a végén a kecsker is a kúszó után! Íííííí! Itt kezdett el esni az eső, mindenki menekült a kicsi eresz alá, mi meg fogtuk magunkat és kimentünk a buszmegállóba, mert ha vártunk volna még egy kört, akkor csak a fél 9-es busszal jöhettünk volna haza. El is áztunk, így a metálkendőmből lett kutyatörölköző, de hát istenem, azt ki lehet mosni, a kutya meg sokkal fontosabb, mint egy fekete alapon fehér mintás 20x20-as anyagdarab... Uff, innentől megint buszozás a köbön és alvás. Most úgy néz ki, hogy egy ideig pihi lesz agility terén, aztán majd amikor lesz rá időm...
Videó nincs agilityről, tegnapról vannak, de még nem tettem fel őket. Majd holnap, talán... Szombat óta most ülők itt először... :S Na, a lényeg, hogy Arcival mennek a dolgok. :D

SZAVAZÁS

Van egy szavazás, ahol nagyon kell a segítségetek! A győri madarászok klubja indított egy kisállat szépségversenyt, amire neveztem Arcust és szeretném, ha nyernénk.

http://www.gyorimadaraszok.hu/
Itt, a főoldalon, körülbelül középtájt, jobb oldalon van egy Kutyák,cicák I. szavazás, ott az utolsó, a 15. számú Arcus. (ARcus-nak írták) 10 naponta lehet szavazni, sajnos IP címet néznek. Szóval nagyon megköszönném, ha még párszor visszalátogatnátok szeptember végéig :D
Mint mondtam, fontos nekünk ez a verseny, nagyon megköszönném, ha továbbítanátok is a linket és az üzenetemet, hogy Arcusra szavazzanak. Előre is köszönöm mindenkink!

Első

"Csodálatos"volt az első napom az iskolában tizenegyedikesként... Évnyitó megvolt, négyen mentek el, három fiú jött hozzánk. Még így is nőuralom van az osztályban :D Szép órarendem van, de hát végre kezdődik a mezőgazdasági életünk is.
7-5-7-6-6... Hétfőn egyből 4 gyakorlattal kezdünk, amin még jó kérdés, hogy mit csinálunk, mivel 3 szak van egyben, de 2 csoportra akarnak szétszedni minket. :S Lovastúra-vezetőként nem igazán gazolnék az iskolakertben, inkább mennék az istállóba lovat pucolni meg ganézni, ott legalább télen is meleg van xD Utána 2 német aztán egy magyar... Lesz sok mezőgazdasági alapozónk, meg társadalomismeretünk is, sőőőt, rajz is! Az mg. könyvünk tök jó, van benne állatos, növényes, építészeti és pénzügyi rész is. Eddig is élveztem a szakmai órákat, hát most még jobban szerintem. 4 bioszunk lesz, amit megértek.
A kedvenc tanárom elment a suliból, aki támogatott minket Arcussal a versenyzésben. Tavaly ő szervezte a Ki-mit-tudot, amire csak mi neveztünk, de végül mi sem mentünk el :D Uff... jövőre érettségi... :S

Félperces

A nyár utolsó napja nekem kétségkívül jól telt... ezt vegyétek úgy, hogy nem itthon ültem a gép előtt :D
De ma újra kezdődött a hajnalban kelés :"( Azaz 4:20-ra van beállítva az első ébresztő, de csak 4:50-kor ébredek fel, amikor hajnali 2-kor meg forgolódtam és gondolkodtam rajta, hogy nekiállok tévézni alvás helyett... Mit mondjak? Furcsa 9-10 helyett újra 5-kor kivinni Arcust, amikor még sötét és hideg van. De legalább láttam hullócsillagot. Oké, kellett vagy 10 másodperc, mire felfogtam, hogy az tényleg az, így még kívánni sem tudtam! :S Arcus sem akart kijönni először a kennelből. Hazafelé meg találkoztunk Ördögcicával, csóvált neki egy sort, aztán hazarohantak mind a ketten. Ez a macska kb. kutyaként viselkedik: pofozza a másikat, kergeti, dobálja magát, ugrál a kutyára, követi az embert... :D
Ejj... na, megyek. Tök jó itt ülni, takaróba bebugyolálva, de van 40 percem a busz indulásáig. A délután meg Arcié, újra elkezdünk bicajjal gyúrni.

Csakúgyegyben

Tegnap reggel óta van útitársunk a kiállításra, méghozzá az egyik agilitys a győriek közül. Az egyik kutyáját nevezte is, elvileg csak őt hozta volna, de mivel megyek én is, így hozzá Mayát, a goldit is :D Aztán tegnap elmentünk egy sétára is velük, meg a PS falkával. 7 kutya 4 emberre. Arcus szaladt-szaladt, terelte a többieket, aztán megállt legelni és nem mozdult, csak ha már jó 20-25 méterre voltunk O_O Az ilyet nagyon nem szeretem. Próbáltam magamhoz hívni, csak azért sem jött, még a sajtra sem! Lehet, hogy megint kell neki egy hét behívós tréning... a múltkori után talán 3-4 hétig tökéletes volt, amikor terelésre mentek, akkor is visszament Dórinak meg a Balázsnak is, de most semmi... Az ilyen tréning nálunk abból áll, hogy nem kap kaját, csak akkor, ha visszajön első hívásra. Semmi etetés... aztán ha éhes lesz, muszáj visszajönnie, mert különben nem kap semmit.
Szóval, a séta. Elmentünk egy kis tisztásra a töltés melletti erdőbe, ott letáborozunk, aztán elkezdtünk frizbizni. A végére a kutyák kidőltek és csak mi négyen dobáltunk egymásnak. Még mindig béna vagyok. Nem tudok hosszút és mindig kanyarodik, pedig már odafigyelek a test és kartartásomra is... :/
Aztán leültünk a mérleghintára, épp azzal szórakozunk, hogy állva megtaláljuk az egyensúlyt, amikor Arcus és Maya összeverekedett... Először csak néztem és néztem, el sem akartam hinni, hogy Arcus verekszik. Aztán 3 másodperc után leesett, hogy de, az az én kutyám... Leugrottam a mérleghinta végéről (nem akarom tudni, hogy Balázs hogyan esett le a másik oldaláról xD), addigra meg már Tamara szétszedte a kutyákat. Ahogy mentem Arci felé, egyből lapult, a füleit hátracsapta, a farkát behúzta és kúszott felém, aztán előttem eldőlt oldalra. Mindkét kutyát félretettük, én Arcust az épülethez kötöttem ki, Mayát meg tőle jó 10 méterre a fa alá fektették le. Nagyon úgy áll a helyzet, hogy egy labdán vesztek össze... :S Gondolom Mayánál volt, Arcus el akarta venni... Vagy épp Arcinál volt és May akarta elvenni... Mert mint tudjuk, néha Arci bevédi a dolgait. Múltkor Jokert támadta le azért, mert megszagolta a pisijét. Na meg amikor a csontokat védte be... én ha odamegyek, egyből elhajol onnan és semmi nélkül el tudom venni tőle, de Jokert lemorogta. Ezen is akarok javítani... de itt jön megint az, hogy a környéken nem sok kutyás van, aki ki is jár a kutyájával a kertből. Van egy, amelyik kutyája folyto megtámadja Arcust, meg még egy, akik ritkán jönnek, játszanak egy darabot a kutyák és ennyi. Most van egy 4 hónapos labrados kankutyus, épp tegnap beszélgettem a gazdáikkal. Nem féltették a kicsit, hagyták, hogy Arcus nevelje. Azt hiszem, hogy ők még jól jöhetnek :D
A szétválasztás után újra összeengedtük őket egy picit, úgy 15 perc elteltével, aztán ennyi volt a séta. Megbeszéltük, hogy vasárnap hol és mikor találkozunk, mikor jövünk vissza. Na, az út után meg még agility edzésre is elmegyünk :D Mozgalmas hétvégénk lesz! Ééééés, lesz nálam fényképezőgép, szóval a kiállításon is fotózok, meg edzésen is, ha esetleg lesz valaki, akkor majd megkérem, hogy vegyenek fel minket. :D

És tegnapról képek, mert pont a bejegyzés megírása után kaptam meg a linket... :D

A Jokerterrier helyből akkorát pattan, mint én vagyok O_O

Arcus, a fekete bárány... :D

Itt volt az, hogy áthúztam a kezem alatta. De még mindig énmagasat ugrik a kutya . A borderek meg néznek :D

( A képeket Tamara csinálta!)

Hátról + CAC

Arcussal gyakoroltunk este, épp háton ugrattam át, amikor gondolt egyet, feltalpalt az első kettővel, majd a hátsókkal a hátamra és elrugaszkodott jóóóóóóóó messzire, ezzel lekarmolva az amúgy is leégett lapockámat. Pici lelkét csak áldani tudtam...
Leültem, hintáztam a hátamon meg a popsimon, odaült mellém, mancsait a térdemre rakta és bűnbánóan nézett rám. Hát annyira cukor volt *__*

Vasárnap, azaz szeptember negyedikén meg MKSZ CAC kiállítás lesz Mosonmagyaróváron. Először is: útitársat keresünk vonatra, mert egyedül félek elmenni >.< Jóóó, ott már lesz ismeretségem, de akkor is. Nem szeretek egyedül vonatozni még hazafelé sem! Diákjegy oda-vissza 740 Ft, kutya ugyan így 460 Ft. Vonatot úgy néztem, hogy oda 7:48 vagy 8:48, vissza meg 13:44 vagy 14:44, mert fél 4-től meg agility edzés lenne... amire meg menni szeretnék. Ki tudja, hogy utána a suli miatt mikor jutok el...
Szóval lehet itt jelentkezni kommentben útitársnak :D

Málnamarci

Arcus málnamániás. Nem is olyan rég, talán 2-3 hete kívülről odamentünk a kerítésünkhöz, ahol kilógtak a málnavesszők. Elkezdtem enni, közben Arci valamit evett fel a földről, arrább toltam és láttam, hogy málnák vannak leesve. Szedtem neki is le pár darabot, be is habzsolta gyorsan, aztán már a tőről kezdte el leenni őket.
Azóta anya folyton ad neki pár marokkal, amikor leszedte az egészet, Arci meg nem bírja enni, annyira szereti. :D

Tegnap raktam a tápjára is egy kicsit, hogy is mondjam... kitúrta a tápot, meg a málnát egye meg először. Lökött egy kutya. :)

Iboly hülyesége

Megismerkedtem egy nagyon kedves és aranyos lánnyal egy facebookos Tokio Hoteles csoportban. Van egy fekete pulija és ma ezt írta ki FB-re, amin nagyon kellett röhögnöm:

"Bementem a hivatalba, hogy szociális segélyt szerezzek a kutyámnak. A hölgy az ablaknál azt mondta, hogy ez lehetetlen, kutyák nem kaphatnak szociális segélyt. Megmagyaráztam neki, hogy a kutyám fekete, munkanélküli, lusta és nem beszél magyarul. Többször volt figyelmeztetve szexuális molesztálásért és egy csomó kölyke van szerte a faluban. Ráadásul nem fizet adót, a parkba piszkít, idegen embereket molesztál, koldul, ételt lop és halvány elképzelése sincs arról, ki az apja…Hétfőn go a pénzért…"

Igeeeenhülyeeeeee! >.<' Arcusban van pici fehér, alkalmi munkái vannak, kicsit sem lusta, csak fekete és nagy darab... Szexuális molesztálásért már büntetve is volt, kölykei nincsenek, adót ő sem fizet, parkba piszkít, de aztán gazdi összeszedi, ha nem hasmenés, idegen embereket is molesztálja, koldul, lop, de tudja, hogy ki az apja :D Nekünk is jár segély? xD

5 perc

Ennyibe telt Arcusnak megtanítani a háton átugrást! Én meg szórakoztam vele jó ideje, ma egy fogtam magam, felvittem a szobába. Előtte elmajszoltam egy perecet, hogy jobban dolgozzon kajára :D Be szokott jönni, hát be is jött. Sajtot kiraktam magam el, klikker jobb kézbe, kutya bal oldalra beállít, áthív. És átugrott! Még párszor ez, aztán felemelkedtem és így is átugrott. *_*
Aztán egyszer csak úgy lehajoltam, hogy felvegyek egy zsepit, erre akkor is átugrott. :D Lökött...