Elválás

Az elválás és a halál is szörnyű dolog, de az élet velejárója. Az nem mindegy, hogy mikor érkezik meg. Van, akiért előbb, van, akiért később jön el.

Hiányzol, Tomi! Még múlt héten a blogodon beszélgettünk, olvastam a regensburgi beszámolóidat, a munkádról, a lakótársadról, a régi időkről és a kutyádról. Jól voltál, talán boldog is.
Sokféle módon szórakozott veled a Sors. A fél nyarat kórházban töltötted, többször is felkészültünk már arra, hogy elveszítünk. De most nem...
Sose gondoltam, hogy egy játékból, egy gyermeteg szórakozásból barátságok köttetnek. De itt volt a példa. Azt terveztük, hogy egy külföldi frizbiverseny után elmegyünk, részegre itatsz és magadhoz viszel. Emlékszel?
Nos, nekem volt még egy tervem. A tavasz folyamán össze szerettem volna gyűjteni annyi pénzt, hogy kutyástól kivonatozhassak hozzád Regensburgba. Megtudakoltam volna, hogy mikor jössz haza az egyetemről és még előtte kimentem volna hozzád. Megmutattad volna a város szépségeit...

Ismeretlenül is szerettelek, kedveltelek.
Nagyon hiányzol, Túlélő!
Nyugodj békében!