Frizbi és miegymás

Az a baj, hogy nem sok dolog történik velünk, ami meg van, az nem túl érdemleges arra, hogy ide leírjam vagy nem tartozik a blog témájához.

Ma elmentünk frizbizni Arcustenyésztőbácsival az Arany-partra. Volt már kinn a szokásos dobálóhelyünkön három fiatal, odamentünk hozzájuk, hogy csatlakozhatunk-e a korongozáshoz. Vittünk normális frizbit, mert nekik volt egy strandkorongjuk, az a vékony műanyag, lyukas felületű. Jött az oktatás, hogyan kell dobni a frizbit rendesen, gyorsan belejöttek, én meg próbáltam a határaimat feszegetni. Sikerült elég hosszúakat is dobnom, de azt mondta, hogy lenyomom a végén a korongot. Magasra meg nem tudok dobni, pici vagyok :D Mellmagasságból indítok, a végére lemegy térdmagasságig... bár ma még mindig jobb volt, mint amikor folyton rányomtam a levegőre a korongot, mert annyira lefelé dobtam. Kaptunk jó tanácsokat is, hogy a szelet is számítsuk bele a dobásba, használjuk ki. Volt egy dobásom, amit direkt kicsivel oldalabbra dobtam, mint kellett volna és a szél pont belerepítette az egyik srác kezébe. :)
Tenyerest is tanultak, amiből én inkább kimaradtam. Amikor ott volt az alkalom, hogy megtanuljam, akkor nem akartam. Majd itthon próbálkozok vele, úgy is van egy épnek mondható korongom :D Az azt jelenti, hogy nem lyukas, nincs kettéharapva (ami furcsa, mert már dobtam vele Arcinak, és neki szokása minden korong szélét megharapni úgy, hogy összecsukódjon a korong.).
Két órán keresztül, megállás nélkül, melegben-napsütésben. Jó volt, futottunk sokat. Hát biztos, hogy jobb fogyasztómódszer, mint csak futni :D A csajon volt kilómétermérő, ő "csak" 2 hm-t futott az edzés alatt, a többiek valószínű, hogy többet. Én meg szokás szerint, ha nem volt muszáj futni, akkor sétáltam. De mentségemre szóljon, hogy futottam is eleget meg ugráltam is! :D

Itthon meg semmi változás. Arcussal gyakorlunk, frizbizünk. Mandulával holnap szándékozok új trükköket gyakorolni, hogy még több dologból tudjak majd versenyen választani, mert nagy valószínűséggel improvizálni fogunk :D
Várom egy fontos e-mailre... de csak nem akar válasz jönni. Lehet, hogy holnap utána fogok járni a válasznak, mert már nem bírom, hogy napi szinten kb. 10x megnézem, ha van egy beérkező, már megörülök neki, de persze, hogy nem a várt levél van a postaládámban... :/
Arci jövő évi kűrjéhez már megvan a téma, segítséget is kértem és kaptam is, valószínűleg fogok is még. Hajaj, nagy fába vágtam a fejszémet... Ha ezek után azt mondják a bírók, hogy miért hobbyba indulok... a válasz annyi: Betoji vagyok!