Uhh, kéne évösszegzőt írni, de nem visz rá a lélek, annyira nem jutnak eszembe a fontosabb dolgok dátumai...
Viszont Arci délután 5 óta benn van a házban, eleinte csak mászkált, meg az asztal alá bújt a hangok elől, majd adtunk neki homeopátiás nyugtatót, mire kifeküdt a takarójára és teljesen elszállt. Lebeg, fetreng, néz a távolba, néha csóvál magában és a legnagyobb hangzavar közepén aludt el. Pedig csak egyet kapott, nem kettőt, mint kellett volna. Éjfél előtt majd még egy, hogy ne legyen probléma akkor, amikor fél órán keresztül mindenhonnan lövöldöznek.
Jól bírja, mindenki dögönyözi. Előbb lefeküdtem mellé a szőnyegre, rátettem a fejemet a nyakára, mire ő úgy nyújtózkodott, hogy az egyik mellső lába pont a vállamra került, az orrát pedig az én orromhoz nyomta és szuszogva aludt tovább. :D Imádom.
Ha kilépünk a házból, akkor hisztériázik, rohanni akar vissza, pisilni nem pisil, kakilni még inkább nem. Most egy ideje csönd van, szóval megyek és kerülök vele egyet, hogy kiengedje a fáradt gőzt és újra nyugiban aludjon itt benn, immár a nyugtató hatása nélkül.
Holnap pedig jelentkezek, hogy miként éltük túl... :D
Ja, tegnap este is velem aludt, mert akkor is durrogtattak. Órákon keresztül bámulta a tengerimalacokat, folyt a nyála, óriási tócsa lett a szőnyegemen, ő meg agyilag zokni lett. Elküldtem a helyére, majd egy fél óra múlva elengedtem onnan, ő pedig lapulva lassan közeledett újra a terrárium felé... Este az ágyamon ugrált, ha rászóltam és helyére küldtem, akkor két perc múlva már a cocákat szadizta újra. Hajnali kettőkor arra ébredtem, hogy félig benn lóg a kutya a terráriumban, a cocák visítanak, Arci meg nem tudja, hogy mit csináljon és ijedten kapálózott. Kiemeltem, cocák dobozba, Arcus az ágy egyik merevítőjéhez kiköt... De legalább tudtam 3 órát nyugiban aludni, mert reggel 6-kor ébresztő. Ugyan is mentünk volna futóversenyre, de apa látta rajtam, hogy semmit se aludtam és azt mondta, hogy majd délután elmegyünk itt a faluban Arcival közösen futni. Ez meg azért nem jött össze, mert bevásárolni mentünk anyával. Előtte meg besétáltunk a faluközpontba Arcival, ahol nem érdekelték az őrjöngő kutyák, amiknek máskor ő is meg szokott őrülni. Jött láb mellett laza pórázon, néha odanézett egy-egy kutyára, de ennyi! Büszke vagyok erre a teljesítményére!
Délelőtt agilityztünk itthon. Kerültetéseket csináltunk, meg olyat, hogy nem látta a kúszó száját az akadályról leérkezés után. Nagyon ügyes volt, bár először fogta magát és a léc alatt átbújt... :/ Egyszer vert, mert túl nagy ívben fordult, az oldalával pedig meglökte az akadály tartóját és az egész borult. Utána már ment tökéletesen. Majd lesz videó is :D
BUÉK mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése