2012. március 29., csütörtök

Köszönök mindent, törpike!

Sosem egyszerű megírni egy ilyen tartalmú bejegyzést, főleg egy héten belül kettőt. Ez is csak azt mutatja, hogy senki sem halhatatlan, mindennek vannak határai és nem mi irányítjuk az életünket. Na és hogy ez a világ mennyire igazságtalan!

RIP Novah

2012.01.06. - 2012.03.29.

Egyszer találkoztunk, ennyi elég volt, hogy elbűvöljön az igazi férfias kisugárzásával ez a kis zonkitöltelék uraság. Nézett rám a nagy zöld szemeivel, felült az ölembe és egy óriási kutyapuszit nyomott az arcomra. Mókás kis törpördög, helyes kis fogacskákkal, amiket nem félt használni, ha Mandulával játszott. Mert játszottak! Az első kölyök, akivel nem durvult...

Itt hagyta a földi életet, a gazdáját, a "testvérét". Most már odaát ugrándozik a szél által felkapott falevelekkel.

NYUGODJ BÉKÉBEN, KICSI NOVAH!
HIÁNYZOL...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése