Huuu... húzós az utolsó hét. Soha életemben nem hittem, hogy eljutok erre a szintre. Azt hiszem, hogy búcsút mondhatok egyenlőre az egyetemi álmaimnak... nincs seggem leülni, tanulni, főleg nem magolni. Sose voltam jó német nyelvtanból, a fordítás és a lexika jön be. A matek meg úgy szint... ha megy, akkor apróságokon csúszik el a jegyem, minden évben.
Na, de kutyás blog vagy mi a szösz!
Mandula lassan 1 éves lesz, ennek örömére holnap megyünk oltásra :D Utána meg szocializálódni a PS bandába. Ma meg újra átvettük a láb mellett sétát laza pórázon, mert már hetek óta nem képes semelyik sem normálisan sétálni. Mandula elrontotta Arcit, így Mandula is enged magának... Játszótér mellé ki, Arci lefektet, Mandula lábhoz, aztán pórázszabályzás. Majd Mandula fektet, Arci jön. Meglepődtem, hogy Mandul ott maradt, mert ha eltávolodok tőle, már szokott is utánam futni, most meg csak folyamatosan figyelt. Na, de utána jöttek rendesen :D Meg is állított minket egy bácsi meg a fia, hogy most borderek vagy ausztrál pásztorok? Azta, ismeri az aussiet! *-* De elmagyaráztam neki, hogy show és munka bordert lát :D
Mandula meg úgy néz ki, megtanult apportozni :D Nem tanítom, egyszerűen vinnyogok neki, amikor a szájában van a hurkája, oda hozza, felpattan a lábamra, aztán húzizunk, majd megdicsérem és eldobom neki.